Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

SEBESTYÉN JÁNOS JELENTÉSE A POLGÁRMESTERNEK A GYALÖKAY—FÉLE GYÁR ÁLLAPOTÁRÓL A 2841/1945. sz. határozatára megvizsgálva a Gyalokay-féle dextrose gyárat a következőket jelenthetem : Az üzem nagyon összetört, hiányos állapotban van. Minden gépsor sok kárt szenvedett, hiányoznak az összes villamos motorok, villamos berendezések, a gépek szerelvényei, armatúrái, finom műszerei. Maga az épület is eléggé rossz karban van. A betonszerkezetbe ágyazott kör-üvegfal nagy részben összelövöldözve, összetörve, igen nagy cca. 20%-ban pótlandó az összes ajtók, ablakok, kapuk hiányoznak, arra pedig, hogy a gyár körül volt kerítve, alig pár visszahagyott oszlop mutat. Megállapításom szerint ezen hiányok jelenleg igen nehezen, nagy utánjárással, áldozatos munkával és nagy költséggel pótolhatók. Pontos költségvetést ma erre nézve lehetetlen adni, miután a pillanatnyi árak egyrészt irreálisak, másrészt nem is állanak rendelkezésre a gyárak különösen külföldről importált gépek kijavításához szükséges gépalkatrészek szállítására. Azonban célul tűztem ki az üzem mielőbbi üzemképes állapotba helyezését s úgy a magam, mint az itteni szakmunkások segítségével beszerezhetetlen alkatrészeket kézi munkával is elkészíteni szándékozom. így a gyár üzembehelyezhetőségét a végleges megállapítástól számított három hónapban kontemplálom: mégpedig oly módon, hogy ezen idő után a gyár egyes részlegei üzembe helyeztetnének rokontermékek előállítására. Tájékoztatásul a mellett, hogy a mai árak, beszerzési lehetőségek teljesen ismeretlenek, készítettem egy kimutatást, amelyet idecsatolok, amelyben az 1943/44. évi beszerzési árak és munkabérek középarányos árait vettem számítási alapul. Az üzem bérbevételére a következő ajánlatot teszem: huszonöt évi bérleti időt kérek, évente fizetek 15 000 (Tizenötezer) pengő bérösszeget. Ezen bérleti összeg pedig a gyár rendbehozásának költségeivel lenne fizetendő. Ha ezen bérleti idő a bérbeadó, vagy tulajdonos, vagy más törvényes rendelkezés folyamán nem háboríttatnék meg, akkor a befektetett összeg után kamattérítési követelésre nem tarthatok igényt. Ily módon tulajdonképpen kamatos kamatok figyelembevételével ténylegesen majdnem kétszeresébe kerül nekem az évi bérösszeg. Fizetem továbbá bérösszegül az előállított termény 1%-át, még pedig vagy a tényleges terményben vagy pedig, mindenkori piaci árával. Mégis számolni kell jelen esetben azzal a lehetőségekkel, hogy a tulajdonos jogai érvényesítése, vagy más kormányrendelkezések következtében, miután az üzemet rendbehozom, abba munkát és pénzt fektetek, a bérlettől meg kellene válnom, tehát ez esetre a magam érdekeit is biztosítanom kell. Ezért a megkötendő szerződésben részemre biztosítani kérem : 1. hogy a kellőképp igazolt munkabérek, anyagbeszerzések, felszerelések s egyéb az üzem rendbehozását és üzembehetyezését szolgáló mindennemű készkiadásokon felül 25%-ot mérnöki és szokásos vállalkozói díj címén felszámíthassak és az üzem-helyreállítási költség ily módon állapíttassék meg. 2. a helyreállítási és felszerelési költségek elkülöníttessenek, amennyiben a