Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

ges. Az elhagyott birtokokat, ha bérlő is van, szeptember 29-éig fel kell osztani, természetesen a föld termése a bérlőt illeti meg, mert a földterület tulajdonjoga csak 1945. szeptember 29-ével száll át az új tulajdonosra. Sajnálattal látja, hogy a földosztás nagyon lassan történik és ennek okát abban találja, hogy a demokratikus pártok nem kapcsolódtak bele erejük teljes latbavetésével a Földigénylő Bizottság munkájába. Azt mondja, hogy nein lehet már tovább javaslatok meghallgatásával húzni, halasztani a földosztást, már azért sem, mert csupán egy hónap áll rendelkezésre a földmunkák befejezéséig. Kijelenti, hogy Sima Ferenc bizottsági tag úr javaslatát a maga részéről nem fogadja el. Dr. Nagy László: fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a földreform végrehajtására nincsenek végzett és felvilágosodott embereink és itt Kecskeméten a földbirtokviszonyok nem is voltak rosszak. (Sok különböző termelési ág) Második aggodalma a nagy Lenin tanításából ered, aki maga megmondta, és megírta, hogy a kisgazdaságok megteremtésével majdnem kockán forgott nagy vívmánya, melyeket csak a kisgazdaságok kolhozba vonásával, az ipar és gyárak fejlesztésével tudott megmenteni. Már most ezen túlmenően tudomására jutott, hogy olyan birtokot is felosztottak, amely nem lett volna elkobzandó. Ezek a hibák csak peres eljárásokkal lesznek kiküszöbölhetők, és olyan káoszt teremtenek, amely nekünk semmi esetre sem érdekünk. Érdekünk jelenleg az, hogy a szántás és vetés meg ne álljon, jövő évi ellátásunk kárt ne szenvedjen. Bánó Mihály vádjára, hogy nem tesznek meg a demokratikus pártok minden tőlük telhetőt, azt válaszolhatom, hogy mindannjdunknak meg van a magunk tevékenységi köre, amit szintén el kell látni. De adunk embert és mindent megteszünk, hogy a földreform sikere ne kockáztassék. Minden olyan javaslat, mely a hibák kiküszöbölését szolgálja, javaslom, hogy a megyei Földbirtokrendező Tanácshoz eljuttassék, hogy ott is lássák a hibákat és elkerülésükre módot találjanak. Ha Sima Ferenc javaslata jóhiszemű, és ón úgy hiszem, hogy az, akkor igenis juttassuk el az illetékeseknek. Most még csak azt mondhatom, hogy nem reakciósok, akik kritikát gyakorolnak. Nem akarunk mi barikádokon harcolni és ez a vád nem is helyénvaló, mert meg vagyok győződve, hogy Sima Ferenc sem reakciós. Csupán rendet akar, a reakciós elemek elnyomását és a szegény nincstelenek boldogulását szolgálja ebben a határozati javaslatában is. Sztraka József emelkedett szólásra. Ami Magyarországon történik az döntő kérdés. Azt mondhatjuk agrár forradalom. Minden embernek ki kell venni belőle a részét. Az elmúlt napokban nem láttunk olyan nagy buzgóságot a földosztás munkájának irányításában, mert azok, akik ezt hivatva volnának intézni, elsősorban saját egyéni érdekeiket helyezik előtérbe és arra törekednek, hogy a jövőben is minden szükségletük kielégíttessék. Szabó Gyula: A helyzet súlya a felelősség kérdésen van. Ezzel él vagy bukik Magyarország. Ha ez a felelősség megvan, akkor új élet fakad, melyet domokratikus alapon akarunk megépíteni. Ezen igyekezetünkön fordult tehát meg, él-e, vagy bukik a demokrácia. Ha a pártok együtt dolgoznak, akkor ez a vállvetett munka meghozza az eredményét, s minden felelősségrevonással szemben nyugodtan tudnak megállani, s ekkor minden túlkapás, mely bizonyos mértékben akadályozza egy jobb jövő kialakulását, jelentéktelenné válik. A sérelmeket mérlegelés tárgyává kell tenni, ha azokat véglegesen meg akarjuk oldani. Tóth László: az én szándékom nem az volt, hogy a Földigénylő Bizottságok munkáját megvitassuk, mert e bizottságok munkáját nem ismerem. Biztosítottam