Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

thj. város házipénztárába befizetni, ahoi is a később megjelenő kormányrendelet szerinti jogosult javára kamatmentes letétként fogják kezelni. 2. A Kft a gyümölcsöst, szőlőt, erdőterületet s általában az egész gazdaságot a legnagyobb szakértelemmel és a rendes gazda gondosságával lesz köteles kezelni. Rablógazdaságot folytatni nem szabad, aminek megakadályozása céljából a város polgármestere a munkálatok végzését állandóan ellenőrizheti. Nemcsak a hanyagság miatt előálló hiányokat, hanem azokat is amik kedvezőtlen időjárás folytán származnak, állandóan pótolni kell. Főleg vonatkozik ez a gyümölcsfák pótlására. 3. Csak a száraz gyümölcsfákat szabad kivenni. Az erdő kitermeléséhez pedig külön polgármesteri engedély szükséges. 4. A szőlőt és a gyümölcsfákat a szükséghez mérten permetezni kell. A szőlőn, a rendesnél nagyobb csapókat hagyni nem szabad. 5. A gyártelep és a szőlő, illetve gyümölcsös, szóval az egész ágasegyházai gazdaság használata együttesen képezi megállapodás tárgyát. A gyártelep üzembehelyezésénél a Kft. hibájából történő késedelmes halogatása vagy elmulasztása szerződő felek közös megegyezése alapján szerződés felbontási okul szolgál úgy a gyár telep, mint az ágasegyházai gazdaság szerződésének a polgármester részéről való megszüntetéséhez. b\ Ha a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról gondoskodó kormány rendelet végrehajtása folytán a Kft. az ágasegyházai gazdaságot a gazdasági év lejárta előtt köteles lesz rendeltetési célra átengedni, úgy mint jóhiszemű fél az ő törvényes és jogos igényeit a várossal szemben, vagy a szerződést aláíró polgármesterrel, úgyis mint gondnokkal szemben érvényesítteti, az eziránti igényéről már most kifejezetten lemond, az ő személyével kapcsolatban. 7. Az ágasegyházai ingatlan után is az adókat és egyéb közterheket a birtokbavétel napjától kezdve a Kft fizeti. Ha régebbi időből származó adók és egyéb közterhek miatt az ingatlant végrehajtási árverés alá veszik, úgy a Kft. még ez esetben is köteles lesz az alább megállapítandó bért megfizetni. A város azonban nem emelhet kifogást az ellen, hogy az ilyen igény kielégítésének a Kft. által fizetendő bérösszeg, vagy haszonrészesedés fedezetül ne szolgáljon. 8. Kft. az ingatlan után bér címén minden évben az almatermés bizonyos százalékát arányosan minden fajtából az ágasegyházai állomáson átadva a következő képen fizeti. 2000 q-ig 5% azaz öt százalék, 3000 q-ig 10% azaz tíz százalék, 4000 q. azaz négyezer mázsáig 20% azaz húsz százalék, négyezer mázsán felül pedig már 25% azaz huszonöt százalék fogja megilletni a kormányrendelet szerint arra jogosultat, illetve jogosultakat. 9. Jelen okiratban megállapított jogviszonyból származható bármely peres kérdéselbírálására a kecskeméti kir. járásbíróság illetékessége és hatásköre köttetik ki. 10. Jelen szerződés után kivetendő mindennemű illetéket, továbbá a szerződés készítésének a költségeit, Kft. viseli.