Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

Az 5 tagú választmányhoz a város adjon adminisztrációs tisztviselőket és eszkö­zöket. Dr. Nagy László: a rendelet arra ad módot, hogy a földigénylők bizottságát maguknak a földigénylőknek kell meg választaniuk. A rendelet nem tiltja azt, hogy a nagygyűlést a pártok hívják össze, mégis azt javasolja, hogy a földigény­lőket felhívás útján a Nemzeti Bizottság hívja fel. Kovács Jenő: a Nemzeti Bizottság mint politikai szerv ne alakítson bizottságo­kat, mert ez a közigazgatás feladata. A polgármesteri hivatal már is intézkedett, hogy a gazdasági hivatal azonnal felhívásokat és jelentkezési íveket bocsásson ki. A jelentkezettek névsorát bírálja el, mint politikai szerv a Nemzeti Bizottság. Szerinte nincs akadálya annak, hogy a földreformból a pártok propagandát csi­náljanak. Intézkedjen a Nemzeti Bizottság, hogy a városi közigazgatás a szüksé­ges nyomtatványokat azonnal készíttesse el és ügyeljen arra, hogy a 30 tagú bizottság, illetve az 5 tagú választmány megbízható emberekből álljon. Reiszmann Andor: a Nemzeti Bizottság lépjen érintkezésbe a sajtóbizottsággal, hogy az újság minél bővebben foglalkozzon a rendelettel. Tisztázni kell azt is, mi a határideje az összeírásnak, nehogy késedelembe essünk. Sajtóban és hirdetménye­ken közzé kell tennünk egy időpontot, hogy a földigénylők meddig jelentkezhet­nek és a jelentkezőkből kell megválasztani a 30 tagú bizottságot, A kerületeket is utasítani kell, hogy a jelentkező földigénylőket a legsürgősebben írják össze. Szabó Gyula: először a felhívásnak, azután az igénylésnek, és csak azután kell a bizottság választásának megtörténnie. Básti Ágoston: Az igénylők összeírását nem lehet rábízni a kerületvezetőkre, mert ismét pártpropagandát csinálnak. Ki kell jelölni egy helyiséget a városházán, de ez a helyiség nem lehet a gazdasági ügyosztály. Az összeírás a Nemzeti Bizott­ság ellenőrzésével történik. Dr. Egry Ferencz: a Nemzeti Bizottságra ebben a kérdésben csak az ellenőrzés szerepe vár. Reiszmann Andor: a város jelöljön ki helyiséget, adjon megbízható vezetőtiszt­viselőt és beosztott személyzetet. A városházi helyiségben az Ellenőrző Bizottság egy tagja, külterületi körzeteknél a pártok egy-egy megbízható tagja, az összeírás­nál állandóan legyen jelen. A felhívás nemcsak azt tartalmazza, hogy meddig tart az összeírás, hanem 1945. április 15-ében jelölje meg a nagygyűlés napját. A vita eredményeképpen a következő két indítvány alakult ki. Básti Ágoston: a Nemzeti Bizottság hívja össze a földigénylők nagygyűlését, azon válasszák meg a bizottságot, majd a választmányt, a város pedig adjon ad­minisztratív segítséget az összeíráshoz. Az összeírást a választmány végezze. Dr. Nagy László: keresse meg a Nemzeti Bizottság a polgármestert azzal, hogy a földigénylők összeírását április 6-áig a közigazgatás végezze el és április 8-ára a nagygyűlést hívják össze. Az összeírás elkészítéséhez gyakorlott, közigazgatási apparátus kell. Dr. Nagy László javaslata mellett öten, Básti Agaston javaslata mellett ketten szavaztak, a többi bizottsági tag tartózkodott a szavazástól. 159/1945. sz. Kovács Jenő: jegyzőkönyvbe kéri venni, hogy úgy ő mint Fekete Sándor azért tartózkodott a szavazástól, mert szükségesnek tartotta, hogy ilyen nagy horderejű kérdésben okvetlenül szükség van arra, hogy a Nemzeti Bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents