Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

A DUNA-TISZAKÖZI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA FELHÍVÁSA A LEGFONTOSABB MEZŐGAZDASÁGI TENNIVALÓKRA A fennálló nehézségek ellenére mindent el kell követnünk, hogy a tavaszi munkálatok a még rendelkezésre álló erővel folyjanak. Munkások és gazdák az éhhaláltól mentik meg a szegény gyermekeket, ha több területet vetnek be és a kapás növényeket gondosan művelik. Lelkiismereti kötelessége, hogy az iga és emberi erőt igazságosan úgy ossza el, hogy a saját föld megművelése után a legjobb minőségű földet műveljék meg előbb. A gyommentesen, porhanyón visszamaradt talajt boronálással, villázással, tárcsázással, vagy ekekapálással, illetve egészen sekély szántással is elő lehet készíteni a vetésre. A meglevő árpa, zab, köles, bab, borsó stb. készleteket vetés céljára kell igénybe venni. Különösen fontos a kölesmag összegyűjtése, mert ötször annyi területet vethetünk be, mint p. o. zabbal vagy árpával. Amellett vethető egész nyár derekáig. Az őszi rozsvetésekre mielőbb vessük rá a somkórót, míg a rozs szárba nem indul. A lucerna vetésterületét is fokozzuk, mert az bimbózás kezdetén vágott somkóró és a lucerna a mostani korpánál jóval értékesebb takarmányt szolgáltat és a nagy jószágok abrakszükségletét is jórészt fedezheti. Az évelő pillangósok (lucerna, somkóró, lóhere, baltáéin, nyúlszapuka stb.) termelése azért is kívánatos, mert művelésűkkel igen sok igaerőt takarítunk meg. Már most gondoskodjunk arról, hogy jövőre lehetőleg minden növényből termeljünk magot, sőt célszerű eladásra is termelni. Különösen fontos a veteménymagvak lucerna és somkórómag minél nagyobb arányú termelése. Minden erőfeszítés mellett nagy teiiiletek maradnak parlagon. Lehetőleg a tanya körül, hagyjunk nagyobb területet parlagon, hogy azt a baromfiak és a tanya körüli jószág hasznosíthassa. A parlag hasznosítása, végeit minél nagyobb arányban ki kell fejleszteni a baromfi, házinyúl-, és kecsketenyésztést. Különösen nagy jelentősége van a kecsketenyésztésnek a sokgyermekes családok tejellát ásattál. A kecske jórészt a parlagon maradt területen kaszálható gyenge minőségű szénával is eltartható. A szakszervezetek, gazdakörök és a termelési bizottság feladata, hogy az apró háziállat tenyészanyagot összegyűjtse és a község, vagy környék rászorulóihoz juttassa, illetve az erősen ínséges vidékekben kiosztásra a mezőgazdasági kamarának (Kecskemét Rákóczi út 5. 1. 1.) felajánlja. Kecskeméti Lapok Szerkesztősége Kecskemét Kérjük, hogy a mellékelt saját cikkünket közölje, a makói cikket pedig — a szükséghez képest — ismertesse. A DTMK nevében : 1945. III. 16. DÉR til kár Egy és féloldalas, írógéppel írt másodpéldány, tintával írt aláírással. BKML Kecskemét, Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara iratai. 1945. sz. n.