Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

1 Az egészségügyi létesítmények elszállítása megelőzte a város kiürítését. Liszka Béla polgármester 19) 1. október 20-án adta ki a kórház igazgatójának a következő utasítást: „Utasítom Kecskemét thj. város közkórházának igazgatóságát, hogy a kórház hadműveleti kiürítéssel kapcsolatos előzetes és végrehajtható intézkedéseit a 367.300/1944. B. M. sz. rendelet ide vonatkozó rendelkezései szerint hajtsa végre, és az eredményről tegyen jelentést. .." (Polgm. iratok. 1914.—29.522.) A Kecskeméti Lapok a kórház későbbi sorsáról a következőket ismertette 1915. február 15-én a Szabadságra hivatkozva: A kórház megmenekült a Németországba való szállítás elől. Amikor a fővárosi már tűz alá vette a szovjet tüzérség, a nyilas parancsnokság a kórházat Székesfehérváron keresztül Németországba irányította, de dr. Simon orvos ezredes, a kórház parancsnoka nem teljesítette a parancsot, és hosszas kerülő után decemberben Budapestre hozta a kórházat. Itt az ostrom alatt 2000 beteget kezeltek, és most 260 fekbő betege van, köztük sok orosz katona. A város tehát a kiürítés után a legelemibb egészségügyi felszereléssel sem rendelkezett. A súlyos járványok elkerülése végeit Dobák István tisztifőorvos fejlett ki eredményes munkát. 1914. december 14-én a következőket kérte a polgármestertől: „Tekintettel a közelmúltban előfordult typhus-esetre, a járványkórház üzembe helyezése feltétlenül szükséges. A régi járván y kórház hiánytalan pótlása túl költséges volna, és a nagy távolság miatt az ott elhelyezendő betegek orvosi ellátása fogat hiánya miatt, valamint élelmezési szempontból is nagy nehézségbe ütköznék. Hosszas keresgélés ulán a légii icgfelelőbbnek tartanám a Csongrádi utca 2. sz. alatti volt tisziifőorvosi hivatal ül szobából álló helyiségét, ahol a járványos fertőző betegségben szenvedők elkülönítése kielégítő megoldást nyerne. Kérem ezért fent nevezett helyiségekben az ablakok pótlását elrendelni és az ajtókat megjavíttatni, hogy a járványkórház a legrövidebb időn belül megkezdhesse működését." (Polgm. iratok. Napi jelentések, 1911.) 7. 1944. november 22. KÁLLAI FERENC JELENTÉSE A POLGÁRMESTERNEK A TŰZOLTÓSÁG ÚJJÁSZERVEZÉSÉRŐL Alulírott tisztelettel jelentem, folyó hó 15-én engedély alapján a városi tűzoltóság újjászervezésre kaptam megbízást; ezen szervezkedés jelenleg folyamatban van, A testület áll 4 főből ; 1 mozdonyfecskendő, mely hiányos felszereléssel van ellátva, 1 szerkocsi, amelyen van egy 9 m kihúzós létra, 4 vasvilla, 2 lapát; a további szerek összeállításán dolgozunk.

1 Működésünk folyamán e hó 19-én tetőtűznél, 20-án egy pincze tűznél voltunk munkában. Mivel fecskendőnk nem használható, így vedrekkel és homokkal fojtottuk el és akadályoztuk meg tovaterjedését.

2 Az emberek elhelyezése egyelőre a városházán történt, mivel a tűzoltó laktanyában csak dolgozni engednek, élelmezéssel ez ideig csak részben voltunk ellátva. Kecskemét 1944. nov. 22. KÁLLAI FBPvENCZ tűzoltóság vezetője Egyoldalas, tintával írt eredeti tisztázat, tintával írt aláírással. BKML Kecskemét v. Polgm. íratok. 1944. Napi jelentések 1. A város kiürítése során a tűzoltóság minden felszerelését az ország nyugati részébe szállították. 1911. november 28-án néhány tucat kézi szerszámmal bővült ugyan a felszerelés, de Baán Lajos még december 2-án is azt kénytelen jelenteni, hogy az árvaházban levő mozdony fecskendőt kocsi és ló hiánya miatt nem tudta üzembe állítani.