Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

a kormány tekintéjét, a maga férfi erejét, döntéseknek mérsékletét, küzdelemben lendületét, s ha mi lankadunk biztatását és vigasztalását. ^ Dondé őrnagy Kecskemét orosz katonai parancsnoka nem egyszer mondotta már nekem, amikor a feladatok súlya alatt bizony megrendülten állottam előtte. Sajnálom a polgármester urat, mert tudom, hogy ezek a napok sok fájdalmat okoznak. Az ilyen emberi hang úrrá lesz a kétségbeesésen. S ha megfogyatkoznak az erők, biztat ez a hang: küzdeni tovább kenyérért, otthonért, városért, új világért, a dolgozók uralmáért. Ilyen emberi hangon szeretnék szólni. Csendesedjék a háborúnak bennünket még mindig közelről sújtó vihara, némuljon el minden indulat és szenvedély, a Kecskemét törvényhatósága köszöntse főispánját meleg szívvel, a nemzeti feltámadás rendületlen hitével. Lásson mielőbb dermedt, meggyötört, nélkülöző és szeretetre szomjazó város helyett derűs, munkás virágzó Kecskemétet, elalélt münzet helyett független magyarságot. Mindnyájunkhoz pedig kösse harcokban megedzett, megértő, áldozatkész és nemes barátság."'

1 5. Ezt követőleg elnök polgármester felkéri a város főispánját, hogy a fogadalmat a törvényhatósági bizottság előtt tegye le. Elnök főispán a következő fogadalmat fesz: En, Márkus Ferenc, Kecskemét thj. város főispánja becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarország alkotmányához, az Ideiglenes Nemzetgyűléshez és az Ideiglenes Nemzetgyűlés által választott Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz hű leszek, — Magyarország törvényeit, törvényes szokásait, az Ideiglenes Nemzetgyűlés határozatait, az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeleteit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzöm és hivatali kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítem." 6. Ezt követőleg elnök polgármester a közgyűlés elnökségét 12 óra 25 perckor a város főispánjának átadja s ugyanakkor ő az elnöklést átveszi. Tudomásul feljegyeztetik. 7. Elnök főispán az üdvözlésekre a következő beszédet mondja: „Tisztelt Közgyűlés! Polgármester Űr! To vari s Major ! Ne csodálkozzanak rajta, hogy egy kicsit megilletődött vagyok, talán még jobban, mint amikor tudomásomra jutott, hogy főispánná neveztek ki. Pest—Pilis— Solt—Kiskun vármegye és Kecskemét főispánjává is. Akkor is meg voltam illetődve, talán nem annyira, mint most és akkor is tudtam azt, hogy ez a kinevezés ma nem dísz, pompa, hanem munka, nagyon-nagyon erős munka, különösen Pest vármegyében. De nem ijedtem meg, mert tudtam és hiszem azt, hogy ha akadnak, s meg vagyok győződve, hogy akadnak, munkatársak és kettőzött erővel fogunk hozzá a munkához, akkor azt a munkát becsülettel, mindnyájunk megelégedésére s főleg a köznek javára feltétlenül el tudjuk és el fogjuk végezni. Amikor beszélek nem szabad megfeledlceznünk Angliáról, Amerikáról, de elsősorban a hatalmas népi Oroszországról, s elmondhatjuk, hogy ezekben a küzdelmekben