Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
ket küldött. 1925-ben a BTSE hivatalosan is engedélyeztetni szerette volna az egylet leventeosztályát. Kérelmével Baja város polgármestere útján az Országos Testnevelési Bizottság III. szakbizottságához fordult. A szabályok szerint leventeosztály felállítására akkor kerülhetett sor, ha az egyesület rendkívüli érdemeket szerzett, és az iskolát elhagyott testgyakorlásra kötelezett ifjak száma meghaladta a 15 főt. A BTSE-t 1924. augusztus 27-én a Duna-Déli úszókerület Bizottsága felvette az úszókerület tagjai közé. A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) 1924-ben 11 kerületre osztotta fel az országot. Az 5. Duna-Dél kerület székhelye Baja lett. Irányító egyesülete pedig a BSE. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) 1924. augusztus 19-i ülésén visszamenőleges hatállyal január l-jétől, 50 taggal és a közgyűléseken gyakorolható 1 szavazati joggal felvette a BTSE-t a tagjai sorába. A labdarúgó szakosztály számos helyi és vidéki mérkőzésen vett részt, maga is szervezett ilyeneket. A BTSE az 1924/25. évi bajnokságot 2. osztályú csapattal küzdötte végig. Saját pálya hiányában a bajai mérkőzéseit a BSE kezelésében lévő pályán kényszerült lejátszani. A BSE a mérkőzések után pénzbeli hozzájárulást igényelt, ám a pálya karbantartását többnyire elhanyagolta. Ez a tény, amellett, hogy a két egyesület labdarúgócsapata egymással még rivalizált is, állandó feszültséget okozott közöttük. Az egyesületi labdarúgás fejlődését gátolta még a városi tanácsnak az a döntése is, hogy a nyilvános mérkőzések jövedelmét vigalmi adóval terhelte meg. A sportegyesületek fenntartását ugyanis a nyilvános mérkőzések bevételei tették lehetővé. A BTSE két másik sportegyesülettel kérte a tanácstól a sportpálya bekerítését és a vigalmi adó alóli mentességüket. A városi tanács csak az adó mérsékléséhez járult hozzá. A BTSE-nek 1925 januárjában 29 igazolt futballistája volt. Az egyesület 1925. augusztus 30-án házi úszóversenyt rendezett a Kamarás-Dunában 9 versenyszámban. A legerősebb, legjobban szervezett szakosztály az atlétikai szakosztály volt. Számos helyi versenyt rendeztek. (1924. augusztus 20-án atlétikai 12 versenyszámban, 1925. március 8-án 5 km-es mezei futóversenyt, 1925. március 3-án atlétikai újoncversenyt, június 29-én ifjúsági és szenior atlétikai versenyt stb.) 1925 márciusában az egyesületnek már 21 igazolt atlétája volt. A BTSE vívószakosztálya is eredményesen működött, amit több versenyen való részvétel is bizonyít. (A BTSE és a Szekszárdi Turul SE vívói pl. 1925. április 19-én Baján a Nemzeti Szálló nagytermében rendezett kardvívó csapatversenyen mérték össze a tudásukat. 1925. december 27-én dr. Posta Sándor a párizsi olimpia kardvívó világbajnoka vívómesterével dr. Gerencsér Lászlóval vívóakadémiát tartott Baján a városi székház közgyűlési termében. A bemutatót megelőzően a BTSE vívócsapata egyéni versenyt rendezett.) Az egyesület szaklapokat járatott, előfizettek a „Pécsi Lapok"-ra, a „Sport Újság"ra és az „MLSZ Értesítő"-re. Az egyesület tagdíjakból, műkedvelői előadásokból, adományokból, felülfizetésekből származó bevételekből tartotta fent magát. A BTSE megszűnésére vonatkozóan nincs adatunk. Az egyesületnek csak iktatott iratai maradtak meg az 1924-25-ös évekből, ezeket iktatószámok rendszerében rendeztük. Segédlet nem készült az iratokhoz, csak átlapozással kutathatók. 1. doboz Iktatott iratok 1924:1-47 1925:1-93
