Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

3. Pénztárnapló (köt.) 4. Áru és elszámolási könyv (köt) 5. Bevételi pénztári mellékletek 6. Kiadási pénztári mellékletek 7. Kártya könyv (füz.) 8. Ua. (füz.) 9. Kugli füzet (füz.) X. 286 A KECSKEMÉTI SZENT ANTAL CÉH IRATAI 1712-1726 1 doboz = 0,01 ifin Több mint 500 évig állott fenn Magyarországon a céhrendszer. Ott alakultak meg leghamarabb, ahol az első középkori városok létrejöttek, ahol a kereskedelem és az ipar a legkorábban kifejlődött: Esztergom, Buda, Pest, Székesfehérvár (13. század), Pozsony, Kassa, Debrecen (14. század). A céhekbe szervezkedés szélesebb körű elterjedése Magyarországon a 15. századra esik. A kézművesek első érdekvédelmi szervezetei voltak, de a középkor egyházi irányítású viszonyainak megfelelő, szigorúan vallásos céhek (egyesületek) is alakultak. Ezek általában templomi oltárok gondozására alakított egyesületek voltak. A céh hordozható hatalmi jelvénye az ún. „céhtábla" volt. Míg az iparos céhekben a céhmester, vallásos egyesületekben a fődékány ennek a jelvénynek körbeküldésével hívta össze a céhtagokat. A tábla hordozója felmutatta a táblát, és szóban elmondta az üzenetet. („Behívótáblá"-nak, vagy „Bemondótáblá"-nak is nevezték.) A kecskeméti római katolikus hitű szücsmesterek 1712-ben egy vallásos célú egyletet alakítottak azon célból: „Hogy az Isteni Tisztelet és az megh dicsőült szentekhez való szép aijtatosságh, az emberek szévében naponkint gyarapodgyon, és az el kezdetett jó, az végighlen való alhatosságra gyökeret is verhessen." (Céhszabályok)A kor szokása volt ilyen vallásos egyletek alakítása, mert az egylet artikulusait tartalmazó fennmaradt kötet első oldalán így írtak erről: „...az igaz Romay Keresztény Annyia Szent Egyházban lévő hívek, sok szép külön különb féle aytatoságokban szoktak magokat foglalni, Congregatiokat tudniaillik, a vagy czéheket rendelvén, és tartván". A Páduai Szent Antal tiszteletére létrehozott Congregatiot a szücsmesterek „Szent Antal Czéhnek" nevezték el. Aki a céh tagja lett, annak a céh rendelkezéseit, artikulusait meg kellett tartania. Ezeket az artikulusokat minden céh gyűlésben a fő dékány parancsából „fel szóval" (hangosan) kellett elolvasni. A céh tehát gyűléseket tartott és vezetője a fődékány volt. A céh működését, a tagok kötelességeit az „articulusok" foglalták össze. A Szent Antal céh szabályzata 10 artikulusból állt (valószínűleg a 10 parancsolat mintájára). A céh öregdékányját és szolgadékányját évente vízkereszt utáni vasárnap választották, akik a „céh láttára" a templomban Szent Antal oltáránál tettek esküt. Idejük letelte előtt egy héttel a céh jövedelméről, költségeiről számot kellett adniuk. A céhbe újonnan beálló egy esztendeig szolgadékányként működött. (Magát a szolgálat alól 5 forintért meg is válthatta.) 1948-1949 1948 1946-1949 1946- 1949 1947 1947- 1949 1949