Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
állt. A vadásztársaság tisztikara, szintén az 1945-ös alapszabály szerint, a következő volt: elnök, vadászmester, pénztáros, ellenőr és jegyző. A választmánynak jelentett a számvizsgáló bizottság. 1943-ban a vadásztársaság elnöke dr. Mészöly István, társelnök dr. Sokét István volt. Az 1944. február 26-i választmányi ülésen dísztagnak választották Vasziliovits Fedort, aki 45 évig volt tagja a társaságnak és megromlott egészsége miatt kényszerült kilépni. A Kiskunhalasi Első Vadásztársaság 1945. szeptember 23-án „Független Vadásztársaság" néven alakult újjá. Alapszabályukat 1945. december 9-én fogadták el, melyet a 4640/1945. ME sz. rendelet alapján a földművelésügyi miniszter 160.429/1946. XII. 2. szám alatt 1946. III. 12-én hagyott jóvá. A levelezésből kiderül, hogy az egyesület a kisgazdapárt kebelében alakult meg, s tagjai akkor kizárólag kisgazdapártiak voltak. (Erre utalhat a nevében a „független" szó is.) A társaság 1945-1946 évben 184 tagot számlált, az elnök dr. Sokét István lett. 1946 januárjában és februárjában a Vadásztársaság és Nagy Szeder István a kisgazdapárt akkori vezetője között nézeteltérések támadtak, és az ellentétek annyira fokozódtak, hogy a vadásztársaság 1946. március 6-án kivonult a pártból, s minden ott folytatott politikától távol tartotta magát. A Nagy Szeder Istvánnal szimpatizáló tagokat kizárták, így a taglétszám 160-ra apadt. A Kisgazdapárt 1947-ben történt „felszámolása" után a Vadásztársaság volt a fő szószólója annak, hogy a párt Kiskunhalason újból szerveződjön meg, ami a vadásztársaság összetartása és együttérzése folytán meg is történt. 1948-ban a tagok egy részétől (52 fő) bevonták fegyverüket. Az elnök így tiltakozott: „...a kisgazdák a tanyájukban a fegyvert nem passzióból, szórakozásból, hanem a gazdaságukban felnevelő apró jószágaiknak a dúvadaktól való megóvására tartják". Később így folytatta: „Csodálatos, hogy csupán a független kisgazda vadászoktól vonják be a vadászfegyvereket, már pedig ha koalícióban vagyunk, együttműködünk, egyforma elbánást is várunk." (A vadásztársaság elnöke - dr. Sokét István - a Kisgazdapárt alelnöke is volt egyben 1948-ban.) A Független Vadásztársaságot a belügyminiszter oszlatta fel az 500.675/1948. IV. 3. BM szám alatt kelt rendeletével. A Vadásztársaság története a fond anyagát képező iratokból nem ismerhető meg még 1945-től kezdődően sem, mert nagyon hiányosan maradtak fenn iratok. A kevés iratanyagot tételekbe rendeztük. Külön tételt képeznek az 1945 előtti és az 1945-1948 közötti időszak jegyzőkönyvei (elsősorban az eltérő névhasználat miatt). Az utóbbiból az 1948 március-június közötti időszak szinte teljesen hiányzik. A kisgazda kapcsolatról a csekély levelezésanyagban lehet olvasni. A pénztári ellenkönyv az 1946-1948 közötti pénztári ellenőrzéseket tartalmazza. Az első alapszabályok hiányoznak, csak az 1945-ös maradt meg a fondban. A tagnévsor csak az 1948-as évre vonatkozik. Itt található a vezetőség névsora is. Kutatási segédlet nem készült, így a fond kutatása csak átlapozással történhet. 1. csomó 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1943-1944 1945-1948 1945 2. kötet 3. kötet 2. Ua. 3. Alapszabály 4. Levelezés 5. Tagokkal kapcsolatos nyilvántartás 6. Pénztári ellenkönyv Pénztárkönyv Pénztári napló 1948 1948 1947-1948 1933-1948 1946-1948
