Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Politikai célú társulások

A Szövetség vagyonát a tagdíjak, alapítványok, adományok, egyéb bevételek képezték. A beszedett tagdíj V4-e maradt csak a helyi csoportnál, %-ét a befizetők névjegyzékével együtt a főcsoporthoz kellett továbbküldeni. A frontharcos-csoport szervei voltak: a csoport-közgyűlés (rendes közgyűlés, melyet az év első felében tartottak) és a csoport-tisztikar (tagjai részére a fonnaruha kötelező volt). A csoport tényleges működéséről nincs elég adatunk. A megmaradt levelek - amelyeket iktatószámmal láttak el - a megalakulással, a csapatzászló megszerzésével, az 1935. évi országos találkozó szervezésével kapcsolatosak, ezen túl az Országos Szövetség által küldött „Bajtársi parancs" található közöttük. Az egyesület megszűnéséről nincs adatunk. 1. dosszié 1. Jegyzőkönyv a megalakulásról 1934 2. Központi alapszabály 1931 3. Központi ügyrendi szabályzat 1932 4. Levelek (1-22. + sz.n.) 1934-1936 X. 321 A MAGYAR VÉDŐ EGYESÜLET NŐI SZAKOSZTÁLYA DUNAPATAJI FIÓKJÁNAK IRATAI 1906 1 dosszié = 0,01 ifin A Dunapataji Magyar Ipart Pártoló Egyesület 1906 márciusában mozgalmat indított a magyar ipar védelme érdekében Dunapatajon. Számos helybeli nő csatlakozott a mozgalomhoz, amelyről a Pesti Hírlap 1906. március 20-i száma tudósított. Az eseményről tudomást szerezve az 1903-ban alakult Magyar Védő Egyesület Női Szakosztályának vezetője Markos Györgyné lelkes levelet intézett dr. Polgár Miksánéhoz a Dunapataji Magyar Ipart Pártoló Egyesület elnökéhez és a Magyar Védő Egyesülethez való csatlakozásra hívta fel a dunapataji nőket. (Vidéki fiókok alakultak már Debrecenben, Tordán, Szamosújváron, Komáromban, Kassán, Kolozsváron.) A Magyar Védő Egyesület az 1844-es iparpártoló mozgalmat elevenítette fel és a közös kereskedelmi és vámszerződés ellen emelte fel szavát. Deák Ferenc szavait tartották jelmondatuknak: „Amit nekünk a honi ipar nyújthat, azt idegenből venni hazánk elleni bűn!" A magyar ipar felkarolását a magyar termékeken elhelyezett „Védőjegy"-gyel kívánták népszerűsíteni. Az üzletekben „Védőtábla" elhelyezésére szólítottak fel. (A MVE Női Szakosztályának országos elnöke Dessewffy Emil grófné volt.) 1906. április l-jén a dunapataji Magyar Ipart Pártoló Egyesület tagjai gyűlést tartottak, ahol elhatározták a Védő Egyesületbe való belépést. Ezen a gyűlésen azt is elhatározták, hogy „az összetartás külső szimbólumaképp egyforma, úgynevezett honi ruhát fognak hordani, melynek úgy anyaga, mint formája magyar kell, hogy legyen". A Védő Egyesület dunapataji elnöke Polgár Miksáné lett, megválasztották jegyzőnek Haraszthy Józsefet és pénztárnoknak Reich Adolfnét. Az elnök levélben értesítette a központot a csatlakozásról és támogatást, útmutatást kért a tekintetben, mely cégektől rendeljenek árut, milyen szaklapokat járassanak. Az egyesületnek csak a szervezés kezdeti időszakából maradtak fenn iratai, így további működéséről, esetleges megszűnéséről nincs adatunk. 1. dosszié 1. Alakuló ülés jegyzőkönyve 1906 2. Levelek 1906