Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

kamatból és késedelmi kamatból származott. A kiadások között szerepelt: a személyzet fizetése, kötvények vásárlása (vagyonának nagy része kötvényekben volt elhelyezve), az egyleti kölcsön és kamatának visszafizetése, működési költségei. A fond anyagát képező iratokból több adatot nem sikerült megtudnunk, de kutatást lehet folytatni az egyletre vonatkozóan Dunapataj nagyközség közigazgatási irataiban (BKMÖL V. 320/c). 1. dosszié Pénzügyi iratok 1883-1884 X. 206 A KECSKEMÉTI KÖZSÉGI TANÍTÓK SEGÉLYZŐ EGYESÜLETÉNEK IRATAI 1882-1950 2 doboz + 4 kötet = 0,29ifm A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei községi tanítók 1879-ben egy tanítói „önsegélyegyletet" alakítottak, melynek célja volt tagjainak betétek útján tőkegyűjtésre alkalmat adni, s szorult helyzetbe jutott tagjain olcsó kamatú kölcsönök nyújtásával segíteni. A megalakulás évétől kezdve az önsegélyegylet - pár tag kivételével - mindig kizárólag a kecskeméti tanítótestület tagjaiból állt, ezért a vezetése is kezdettől fogva mindig a kecskeméti tanítók kezében volt. 1909-ben a Pestmegyei Altalános Tanítóegyesület, a Kecskeméti Községi Tanítótestület és a P-P-S-K vármegyei Községi Tanítók Önsegélyegylete közös kérvényt intézett a belügyminiszterhez - hivatkozva az 1908. november l-jén tartott közgyűlés azon határozatára, mely az Önsegély Egylet kettéválását kimondta s vagyonának megosztását is részletesen megállapította - az egylet átalakítása tárgyában. (Mivel az egyesület átalakításáról van csupán szó, ezért a két egyesület iratait egy fondnak tekintjük.) A miniszteri jóváhagyás után 1910. február 2-án a „Kecskeméti Községi Tanítók Segélyző Egyesülete" megtartotta alakuló közgyűlését, melyen megválasztották a tisztikart és választmányt. Az egyesület korelnöke Zsigmond M. József, elnöke Bérezi József, alelnök Balogh Dénes, titkár Soós Ferenc, pénztárnok Horváth János, ellenőr Tóth Gerő, számvizsgáló Lusztig Lajos, Mezei Mihály és Vasvári Ida lett. A választmány 8 főből állt, a pótválasztmányi tagok száma 4 fő volt. Az alapszabályt 54.525/1910/V-a sz. alatt 1910. május 25-én hagyta jóvá a belügyminiszter. A Segélyező Egyesületnek 1934-ben 181 tagja volt.

34 (1943-ban a tagok száma 198 fő volt.) 1935-ben az egyesület elnöke Joós Ferenc, jegyzője Kiss Gellért volt. 1943-ban már Nemesik Zsigmond az elnök, titkárok Papp István és Laczkó Dénes, a pénztáros Pál Ede. Az egyesület emberbaráti céllal alakult. Céljai között szerepelt a kecskeméti tanítóknak, tanítónőknek és óvónőknek szükség esetén történő segélyezése. Tagjai: - rendes (tanító, tanítónő, óvónő és házastársa, havi tagdíj fizetése), - pártoló (havi tagdíj fizetése) 1933. július l-jétől 1934. június 30-ig 574 esetben nyújlott segélyt az egyesületi tagoknak. A tagoknál kintlevő segély összege 13.809 pengő, készpénze 4.363 pengő volt az egyesületnek. (Jelentés a Kecskeméti községi népiskolákról. Megjelent tanévenként Kecskeméten.)