Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

Az 1867. június 20-i egyesületi közgyűlés határozata az egyletet újra megalakultnak nyilvánította. Nevéről a „segélyző" szót kihagyta, s az egész ország területén elfogadott „Honvéd-egylet" nevet vette fel. Elnöke Lestár Péter, jegyzője Molnár László, pénztárnoka Muraközi János lett, s megválasztották a 12 választmányi tagot is. Az egyletnek tagja lehetett minden Kecskeméten és környékén lakó volt 1848/49-es honvéd, rendfokozatra való tekintet nélkül. Ekkor még azt a célt is maga elé tűzte az egylet, hogy hatást gyakorolva az országgyűlésre, kivívja honvédéi számára az erkölcsi és anyagi elismerést. Az 1871. január l-jén tartott közgyűlés - tekintettel az új honvédsereg felállítására, valamint a községi, sőt országos segélyző egyletek alakulására - úgy határozott, hogy a Kecskeméti Honvédegyletet feloszlatja. Elrendelte az egylet pénzének a város törvényhatósága honvédsegélyezési alapjához való csatolását. Lestár Péter - már mint polgármester (1880-1896) - felhívása folytán a kecskeméti 1848/49-es honvédek 1890. szeptember 2-án oly céllal hivattak össze, hogy az alvó egylet új életre keljen, megkezdje munkásságát. Elnöke Gömöry Frigyes, jegyzője Kressák Pál lett. Az egylet a város törvényhatóságával, közvetlenül pedig a polgármesteri hivatallal, az Országos Honvédsegclyző Egylettel, valamint az Országos Központi Honvédegylettel közvetlen összeköttetésben állt. (1898. november 27-én kelt alapszabályát a belügyminiszter 92233. sz. alatt 1900-ban hagyta jóvá.) Az 1867-68-as igazoláskor a honvédek száma 247, 1891-ben 96, 1898-ban 87 fő volt. Az egylet akkor már nem állíthatott ki „Honvéd igazolvány"-t, a honvédek sorsának intézését a város törvényhatósága vette át oly módon, hogy a házipénztár terhére gondoskodott nyugdíjukról, s ruházattal is ellátta őket. Az egyesület megszűnésének módjáról és idejéről nem sikerült adatot megtudni. (Valószínűleg az I. világháború, vagy a tagok elhalálozása lehetett oka.) A megmaradt iratokat tárgyi tételekbe rendeztük. A jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy kezdetben egyleti díjat fizettek a tagok, s a segélyezési tőke gyarapítására hangversenyeket, a honvédiskola felállítása és felszerelésének költségére táncvigalmat rendeztek. Támogatták a pesti központi honvédirodát, a „Honvéd" c. lap szerkesztőségét. 1869-ben a központi honvédbizottság honvéd-rokkantak országos menházának építését határozta el, amihez az egylet egy rendezvény bevételével járult hozzá. Előfizettek a „Honvéd", c. katonai szaklapra és a „Honvédiskola" c. katonai folyóiratra. Részt vettek az Országos Honvédegylet és más városok egyleteinek ülésein, ünnepi megemlékezésein, szoboravatásokon, kiállításokon. Kossuth Lajos és Lestár Péter temetésén zászlóval képviseltette magát az egylet, 1893-ban a „Katona"-ünnepen (Katona József születésének 100. évfordulóján) az egylet tagjai kitűzték jelvényüket. Az egyesület leveleit nem iktatták, ezért időrendbe rendeztük azokat. A „Levelezés" tételben általában meghívók (országos és választmányi ülésekre, más városok rendezvényeire), megkeresések honvédek igazolására, segélyek rendezésére, nyugdíjra, öltözetek (köpeny, öltöny, csizma) készíttetésére vonatkozó iratok szerepelnek. Az évenkénti összeírás feltünteti, hogy az illető milyen rangban volt, s hogy mennyi állami és városi nyugdíjat kapott. A levelek között található a kecskeméti születésű, valamint nem Kecskeméten született, de itt kiállított honvédek névsora (1907), vagy Horváth Ignác Mátyáshuszár alezredes 90. évi jubileumára kiadott emlékkönyv (1904. Kolozsvár). A pénztárnapló mellett - mivel azt csak 1871-ig vezették - meghagytuk a pénztári mellékleteket (nyugtákat). Az 1869-71 közötti időszak nyugtái folyamatosan számozva vannak, azokat számuk rendjébe, egyéb pénztári iratokat időrendbe rendeztük. Ezekből a pénztári iratokból kitűnik, hogy az egylet bevétele adományokból, valamint a kölcsönre kiadott összegek kamattal történt visszafizetéséből tevődött össze. A kiadások között segélyek, kölcsönök, temetési,- levelezési,- nyomdaköltségek, lapok előfizetése szere-