Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

X. 254 A BAJAI IPAROSKÖR IRATAI 1900-1948 / doboz + 14 kötet = 0,24 ifin A Bajai Iparoskör 1900-ban alakult. Az 1900. évi alapszabálya szerint az egyesület célja a kölcsönös eszmecsere, továbbá általában a hazai irodalomnak és művészetnek a pártolásával a művelődés terjedésének előmozdítása volt. Kitűzött célját az egyesület felolvasások, ipari kiállítások és szakelőadások tartásával, könyvtár fenntartásával, hírlapok járatásával kívánta elérni. Mindezeken felül tagjainak társas közhasznú előadások és mulatságok rendezésével kívánt hasznos és élvezetes szórakozást nyújtani. A fent megfogalmazott célokat az egyesület saját helyiségében kívánta megvalósítani. Az egyesületnek tagja lehetett minden képesített, önálló iparos, aki egyben a Bajai Ipartestületnek is tagja volt. Rajtuk kívül tagja lehetett minden feddhetetlen jellemű önálló polgár is. Az egyesületnek tiszteletbeli, alapító és rendes tagjai lehettek. A tiszteletbeli tagokat, akik tagságukat közhasznú tevékenységükkel érdemelték ki, a választmány előterjesztésére, vagy 50 egyesületi tag írásbeli ajánlatára, a közgyűlés választotta meg. Alapító taggá az válhatott, aki az egyesület alaptőkéje javára legalább 100 koronát lefizetett. A rendes tagok a közgyűlés által megállapított évi tagdíjat tartoztak megfizetni. Az egyesületi tag, amennyiben az egyesületből ki kívánt lépni, kilépési szándékát az elnöknél kellett bejelentenie. A kilépés csak a következő évtől lépett hatályba. Új tagot két egyesületi tag ajánlására az egyesületi választmány titkos szavazással vett fel. A tagdíj 1901-ben 2, 1920-ban 10, 1923-ban 300 korona, 1925-ben 60.000 korona volt. A Bajai Iparoskör 1908-ban 20 korona éves tagdíj lefizetése mellett a Budapesti Közművelődési Egyesület tagjai sorába lépett. Az egyesület ügyeit az elnökön, alelnökön kívül (akik egyúttal az ipartestület elnöke és alelnökei is voltak), a pénztárnok, és 20 tagú választmány intézte. A határozathozatalhoz legalább 12 tag jelenlétére volt szükség. A választmány határozatai ellen 6 választmányi vagy 20 egyesületi tag 8 napon belül írásban a közgyűlés elnökéhez fellebbezhetett. Az elnök a választmányt bármikor összehívhatta, az iparhatósági biztos vagy 6 választmányi tag kérésére azonban tartozott azt összehívni. Az 1884. évi 17. tc. 139. §-a értelmében az egyesület minden választmányi ülésére és közgyűlésére meg kellett hívni egy kirendelt iparhatósági biztost. A köri határozatokkal szemben az iparhatósági biztos ellenzési joggal rendelkezett, amennyiben azok az alapszabállyal, az ipartörvénnyel vagy az ipartestület érdekeivel ellentétben álltak. Ilyen esetben a határozat nem volt végrehajtható, azt további eljárásra az ipartestülethez kellett felterjeszteni az iparhatósági biztos ellenzésével együtt. A kör elnökségét és választmányát 1 évre választották. Rajtuk kívül még a választmány kebeléből kiküldött gazda végezte a kör gazdasági teendőit, felügyelte a szolgaszemélyzetet, ellenőrizte, és számon tartotta a napi bevételeket, gondozta az egyesület felszerelését, vezette az azokról felvett leltárt. További tisztségviselők: jegyző, könyvtárnok. Az egyesületi tisztviselők közül egyedül a könyvtárnok részesült tiszteletdíjban, akinek a díjazását a választmány állapította meg.