Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

1926. március 7-én az egyesület eddigi népkönyvtári működését befejezve összes vagyonával gazdakörré alakult át „Bodoglárpusztai Gazdakör" néven. 1927-ben az aláírás szerint az egyesület elnöke Gyenizse Lajos volt, 1933-tól pedig Égető Imre. Az egyesület nyilvántartásból való törlését a belügyminiszter a 565.110/1949. IV. 3. BM szám alatt rendelte el. Az egyesületnek minimális iratanyaga, csak egy pénztárkönyve maradt meg és ke­rült be a levéltárba. Ebben az első bejegyzés 1903. december 30., amikor rögzítették, hogy báli jövedelembői 966 korona bevétel folyt be. 1905-ben az egyesületnek - a tag­sági díj bevételei szerint - 34 tagja volt. A pénztárkönyvben 1920 az utolsó népkönyvtári év, utána 1926-ig nincsen bejegyzés. (Talán az egyesület működése is szünetelt.) Majd 1926-tól „Bodoglár-pusztai Gazdakör" néven folytatódnak a pénztári bejegyzések. 1. kötet Pénztárkönyv 1903-1949 X. 252 A SZAKMÁR-FELSŐEREKI GAZDAKÖR IRATAI 1942-1950 1 kötet = 0,03 ifin A gazdakör - a bélyegzőlenyomatban lévő évszám alapján - feltehetően 1908-ban alakult. A megmaradt, 1942-től vezetett jegyzőkönyvek szerint tagjai rendes és póttagok voltak. A rendes tagokként jelentkezők a belépési díjon felül kötelezve voltak 2 kocsi fuvarra vagy 4 nap gyalogmunkára. Amennyiben atyjuk vagy testvérük alapító tag volt, a belépési díjat mérsékelték, a fuvart vagy munkát azonban teljesíteni kellett. A megálla­pított éves tagsági díjat köteles volt mindenki megfizetni. 1942-ben a gazdakörnek 62 tagja és saját székháza volt, amit rendszeresen bérbe adtak. Tisztikarát az elnök, alelnök, jegyző, pénztáros, könyvtáros alkotta. A választmányi rendes tagok felét (6 fő) minden évben újraválasztották. Könyvtára 1947. évi leltározáskor 57 db, főleg gazdasági tárgyú könyvből állt. A „Kalocsa és Vidéke" és a „Kis Újság" c. folyóiratokra fizettek elő. Va­sárnap és ünnepnap 12-14 óra között felolvasást tartottak. 1947 végén új tisztikart, választmányt választottak, alapszabály módosításra is sorkerült. 1948. január l-jétől bélyegzőlenyomatukon a kör megnevezése „Szakmár-Felsőereki Gazdakör" lett, s mó­dosult a pecsétben lévő rajzolat is. A Gazdakör megszűnésének idejéről, módjáról nincs adatunk. A fond anyagát képező egyetlen kötet jegyzőkönyvben időrendben vezették a köz­gyűlésről és választmányi ülésről (kisgyűlés), valamint zárszámadásról készült jegyző­könyveket 1942-től 1950-ig. E jegyzőkönyvek határozatai utalnak a kör működésérc. A zárszámadásokból kitűnik, hogy a bevétel főleg a tagdíjakból, bérleti díjból állt, kiadásai között az épület javítási, fenntartási (tüzelő, irodaszer) költségei, újság előfizetés, külön­böző segélyek fizetése (honvédek segítése, hadbavonultak hozzátartozóinak segély, harctéren lévő katonáknak cigarettára és dohányra a vöröskereszten keresztül) szerepelt. 1. kötet Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1942-1950

Next

/
Thumbnails
Contents