Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

X. 249 A GALAMBOSI GAZDAKÖR (KISKUNFÉLEGYHÁZA) IRATAI 1927-1947 1 doboz = 0,05 ifin A Galambosi Gazdakör 1927'. augusztus 6-án alakult. Az alakuló ülésen egyhangúlag Torteli Pál gyógyszerészt választották elnöknek. Alelnök Bense József gazdálkodó, jegyzők Szabó István és Ujfalusy István tanítók, pénztárnok Szabó Lajos gazdálkodó, ellenőrök Berta Mihály és Németh József gazdálkodók lettek. A gazdakör díszelnöke dr. Kiss István országgyűlési képviselő volt. A gazdakör elnevezése: Galambosi Gazdakör. Pecsétje: kör alakban Galambosi Gazdakör felirat, alul az 1927. dátum, a kör közepén egy szőlőfürt. Az egyesület célja a haza, a föld, a földmüvelés szeretetének fejlesztése, az ősi rögökhöz való ragaszkodás, a kisgazdák és földmunkások érdekeinek felkarolása, műveltségük gazdagítása. Az egyesületet 26 gazdálkodó kisparaszt alakította meg azzal a céllal, hogy a félegyházi szőlőhegyek (Fölsőgalambos, Alsógalambos, Szabóhegy, Ringhegy, Halesz) birtokosainak és munkásainak „otthona", érdekeinek védelmezője legyen. Tagsági díj 2 pengő volt a megalakuláskor. A gazdakör az üléseit a Nagyszőlő úti iskolában tartotta. 3 év eltelte után otthont építettek maguknak. Az épület 1930-ban készült el Ujszászy és Mayláth cég szakmunkájával és az egyesület tagságának lelkes támogatásával. A szép tanyai létesítmény avatására 1930. május 11-én került sor. Az egyesület székházának neve Galambosi Népház lett. A Galambosi Gazdakör működésének húsz éve alatt 7 elnöke (Törteli Pál gyógyszerész, Szabó István tanító, Bense József birtokos, Selb Antal tanító, Németh János hegybíró, Szabó László és Törteli Lajos gazdálkodó) volt. Közülük ki kell emelni Selb Antal szakavatott, lelkes kezdeményező szellemű tevékenységét. A Galambosi Gazdakör alakulása utáni években a fejlődés természetes nehézségeivel, később a gazdasági válság okozta gondokkal, olykor az egyesületen belüli érdektelenséggel, vagy éppen az anyagiak szűkösségével küszködött, de talpon maradt és a szőlővidék népének kedvelt és megbecsült kulturális központjaként teljesítette hivatását. Működésük során tanfolyamokat (pl. gyümölcsápolási és szőlőoltási) szerveztek a gazdák számára. Műkedvelő színházi előadásokat, táncmulatságokat, kulturális, gazdasági előadásokat szerveztek. 1938. május 29-én emlékünnepséget rendeztek a hősi halottak emlékére, emléktáblát helyeztek el a Népház falán. 1939. június 4-én új hősi emléktáblát avattak. A Galambosi Gazdakört a belügyminiszter a 292.772/1947. IV. 3. BM számú rendeletével feloszlatta. Az egyesület hatalmi megszüntetése után épületét oktatási célra hasznosították. Ebben az épületben valósult meg elsőként a félegyházi tanyavilág szaktanárokkal működő körzeti központi általános iskolája. Az egyesület megmaradt iratait a BKMÖL XXII. 103. Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatal iratai című. fondból választottuk le. A megmaradt iratok hiányosak. A fond anyagát tárgyi tételekbe rendeztük. A jegyzőkönyvek az egyesület életének minden fontos mozzanatát tartalmazzák, részletesen leírva. Közülük az 1944-1946 évfolyamok hiányoznak. A levelezés nagyon hiányos, csak 1930-34. évekből találhatók levelek. Ezek főleg a székház építésére vonatkoznak, valamint közlik egy vetítőgép érke-