Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

forint-nak és 200 db aranynak lefizetése mellett a pusztát örökösen megváltsák. Az örökös szerződés 1845. május 26-án kelt, Szeles Lajos ügyvéd közreműködésével. Kilenc pontból álló új alapszabály készült a vételben résztvevő gazdák neveinek feltüntetésével, s új tulajdon-pecsét. Az alapszabály szerint a társaság minden tagja egyenlő, s a közgyűlés határozatai minden tagra kötelező érvényűek voltak. A közgyűlés határozott a szántás, vetés, kaszálás, termények hazaszállítása, a mezei munkák, legeltetés, nádvágás, széksó seprés idejéről, módjáról, s a megszegőket birtokvesztéssel büntették. A közgyűlés elnöke a város főbírája, vagy a tagok közül választott egyén volt. A tisztikart alkotta az elnökön kívül a pusztagazda, kisgazdajegyző, és a bizottsági tagok. Tilos volt a tagoknak egymást megsérteni, szidalmazni, Istent káromolni, a társaság ellen tenni. Ezen vétségekért az illetőt először a közgyűlésen megfeddték, másodszorra elvették tőle az általa bírt pusztarészt, és árverés útján másnak adták. A társának földjét elszántó, vagy földjéről termést eltulajdonító tagot az első esetben törölték a társaságból, s a törvény szerint is felelni kellett tettéért. A kölcsönpénzek és kamatainak törlesztése a birtokaránynak megfelelően történt. A fizetni nem tudók birtokát másnak adták. A társasági tagok csak pataji lakosnak adhatták el birtokukat örökáron. A meglévő iratokban az utolsó jegyzőkönyvi bejegyzés 1928. január 5-én történt, mely a régi és új pusztagazda közötti irat és pénztár átadást rögzíti. A társaság működésének megszűnéséről nem találtunk adatot. A meglévő iratokból az alábbi sorozatokat alakítottuk ki: 1. sorozat: Jegyzőkönyvek 2. sorozat: Külön kezelt iratok 3. sorozat: Adó- és pénzügyi iratok A jegyzőkönyv első kötete közgyűlési és bizottsági ülésekről készült. A bejegyzések 1824-1833-ig, 1841-1847-ig, majd 1881-1887-ig történtek. A 2. és 3. kötet a közbeeső évekről készült, s benne a fentieken kívül közgazdászati, számadás vizsgálati jegyzőkönyvek is találhatók. A 4. kötet árverési jegyzőkönyveket is tartalmaz. A 2. sorozatban helyeztük el az alapszabályokat, haszonbéri szerződéseket, a pusztarész megszerzésének iratait, kölcsönfelvételi iratokat, azokat a szerződéseket, melyeket a társaság kötött (kocsma üzemeltetés, kút készítés, árkolás, legeltetés, vadászat, halászat, ügyvéddel, csősszel), leveleket - melyek rendkívül hiányosak -, leltárakat, összeírásokat. A 3. sorozatba az adózással, számadással kapcsolatos iratok, elismervények, nyugták kerültek. A fond anyagához kutatási segédlet nem készült, az iratok átlapozással kutathatók. Érdemes kutatást folytatni még Dunapataj mezőváros, majd község iratanyagában is (BKMÖL V. 320). 1.sorozat Jegyzőkönyvek 1. kötet Közgyűlési és bizottsági ülések jegyzőkönyvei 1824-1887 2. kötet Különböző jegyzőkönyvek (közgyűlési, közgazdászati, számadás-vizsgálati) 1846-1859 3. kötet Ua. 1860-1881 4. kötet Közgyűlési, bizottsági és árverési jegyzőkönyvek 1888-1828