Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

egyesület a szabályok ellen vétőket 5, 10, 15, 20, 50 krajcár büntetés lefizetésére kötelezte. Az első gyűlést 1871. november 26-án tartották. A gyűléseket az iskolai időszak alatt hetenként kétszer, vasárnap és kedden tartották. Szünidő alatt nem tartottak gyűléseket. Az utolsó megmaradt gyűlésjegyzőkönyv 1878. június 21-i dátumot viseli a kötetben. Az 1878 és 1893-ig terjedő időszak jegyzőkönyvei hiányoznak. 1893. október l-jén módosították az alap- és rendszabályokat. Az egyesület neve: ,J4alasi református lyceumi önképzőkör" lett. Célul tűzték ki, hogy a kör tagjait a tudományok minden ágában, de különösen a magyar nyelv és irodalom mezején képezik." A megvalósítás eszközei: „gyűlések, a készített művek és azokról szóló bírálatok, szavalatok, lapok járatása, és pályadíjak kitűzése." Köteles volt minden rendes tag az év folyamán két művet beadni, kétszer szavalni, vagy (1899-től) pályázati darabot előadni, és a titkár által neki kiadott művet megbírálni. A rendes tagok 60 krajcár tagdíjat, a pártoló tagok ennek felét fizették. 1895. szeptember 15-i rendes gyűlés a tagsági díjat 1 forintra emelte. 1893. szeptember 21-től a következő tisztségeket töltötték be: elnök (Korda Imre tanár), alelnök, főjegyző, főtitkár, pénztárnok, ellenőr, altitkár, aljegyző (ezekre a tisztségekre VIII. osztályosokat választottak). A főkönyvtárnok és alkönyvtárnok két VII. osztályos volt. Minden tanév elején alakuló ülést tartottak, ahol az elnöklő tanár röviden megemlékezett a kör céljáról és rendeltetéséről. Itt nyílt alkalma mindenkinek bemutatni munkáit. Az utolsó bejegyzett ülés időpontja 1901. december 15. Az egyesület működéséről ettől kezdve 1924-ig nem tudunk semmit. Szász Károly nevét feltehetően 1929-ben vette fel az egyesület. Az 1930. szeptember 18-i jegyzőkönyvben már ez a név szerepel: „Szász Károly Kör". A rendes tagok száma 62 (VII-VIII. osztályosok), a pártoló tagok száma 55 (V-VI. osztályosok) volt 1929-ben. A jegyzőkönyv szerint az utolsó ülést 1939. január 29-én tartották. Ezután az egyesület működéséről nem tudunk. A fond anyagát mindössze 3 kötet jegyzőkönyv alkotja, melyek mutató hiányában átlapozással kutathatók. 1. kötet Közgyűlési jegyzőkönyvek 1871-1878 2. kötet Ua. 1893-1901 3. kötet Ua. 1929-1938 X. 72 A BAJAI DALEGYLET IRATAI 1865-1879 (1884) 1 doboz = 0,03 ifin A Bajai Dalegylet már 1865 előtt is működött, mert első elnöke Kollár Antal 1865. január 15-én tartott egyleti közgyűlésen mondott le tisztségéről. Az egylet céljairól, alapszabály hiányában, csak a közgyűlési jegyzőkönyvekből kapunk némi képet. Az egylet fő célja az ifjúság és a gyermekek zenei kiművelése volt. (1871-ben az egylet céljai közt már a hazafias érzés magyar dal útján történő terjesztése is szerepelt.) 47