Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

A GÖBÖLJÁRÁSI TANYAOTTHON NÉPMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET (KISKUNHALAS) IRATAI 1928-1938 1 csomó = 0,01 ifin Az egyesületet 1928. január 22-én alakult meg. Székhelye: Kiskunhalas, Göböljárás puszta. Működési területe: Göböljárás, Alsószállás, Balota nevü, kiskunhalasi puszták. (Pecsétjének körirata: „Tanyaotthon Népmüvelődési Egyesület Göböljárás 1928".) Az egyesület alapszabályban megfogalmazott célja: „a művelődésben magára hagyott tanyai nép tömörítése a népmüvelődés érdekében, a kor társadalmi, gazdasági és művelődési eszméinek és törekvéseinek kiépítése által". Az egyesület ezt a célt népművelői tanfolyamok, ünnepélyek, önálló előadások, kultúrdélutánok, műkedvelői és vetített képes előadások, felolvasások, sport- és társasjátékok, pályázatok, versenyek, táncvigalmak rendezésével, valamint kölcsönkönyvtár létesítésével kívánta elérni, hogy „ránevelje a művelődésre és a társadalmi összetartozás érzetére a nemzeti művelődésben elszigetelten élő tanyai lakosságot". Az egyesület alapítói: Bán György tanító, Viszmeg Lajos földbirtokos, Simon Zoltán hírlapíró, Gyenizse Sándor földműves, Batiz Kálmán vasúti pályaőr, Simon Jenő tisztviselő és neje, Halász Berta voltak. Alapításkor a tagok száma 49 fő volt. A tagdíjat rendes tagok esetében 1 pengőben, pártoló tagok esetében 3 pengőben állapították meg évente, az ifjúság 50 fillér tagdíjat fizetett. A közgyűlés megválasztotta a tisztikart: (elnök Simon Zoltán, alelnök Varga T. József, háznagy Gyenizse Imre, pénztáros Batiz Antal, jegyző Simon Jenő, titkár Batiz Kálmán, ellenőr Bótás Sándor és Budai Balázs), és a 3 tagú számvizsgáló bizottságot. A választmányban a rendes tagok száma 6, a póttagok száma 3 volt. Az egyesület intéző szervei a közgyűlés (évenként legalább egyszer ült össze, lehetőleg a téli hónapok alatt), a választmány (6-12 rendes tagból és 3 póttagból állt). Viszmeg Lajos és neje Csatári Klára 1000 négyszögöl területű telket adományoztak (500 pengő értékben) az egyesület számára, kikötésük az volt, hogy 5 éven belül a székház építését kezdjék meg. 1933-ban a közgyűlés ifj. Ditrich Fülöp szőlőbirtokost választotta meg elnöknek. 1934-ben Viszmeg Lajos visszavonta ajándékozását, mivel „az építkezés nem történt meg". Az 1936-ban tartott közgyűlésen ifj. Ditrich Fülöp elnök megállapította, hogy nagyobb összetartásra van szükség, hogy az egyesület életképes lehessen. Felajánlotta a göböljárási iskola közelében lévő birtokán lévő lakóház szobáját az egyesület részére. Az egyesületet a belügyminiszter oszlatta fel a 284.243/1948. IV. 3. BM számú határozatával. A kevés megmaradt iratot tárgyi tételekbe rendeztük. 1. csomó 1. Alakuló közgyűlési jegyzőkönyv 1928 2. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1933-1936 3. Határozatok, végzések (rendeletek) 1929-1938 4. Alapszabály 1928 5. Tagnévsor 1928 6. Pénztári iratok (elnöki számadások) 1928 7. Újságkivágások é.n.