Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

lehetett (különben 24 pénzt fizetett). Aki céhtársa büntetését annak szemére vetette, vagy céhen kívüli előtt emlegette, 50 pénz fizetésével büntették. A céhet holtig el nem lehetett hagyni, de ki sem zárhattak becsületes tagot. Az emberölés, lopás, paráznaság és más bűnökben elmarasztaltakat, vagy állandó viszálykeltőket kizárták, és 6 forintot kellett fizetniük, csakúgy, mint akik ok nélkül akartak távozni a céhből. Őket más céhek nem vehették fel tagjaik sorába. A „Deák Czéh"-nek mindössze egy kötete került a levéltár őrizetébe. Ebben a kötetben maradtak fenn a céh szabályai (artikulusai). A kötet érdekessége még, hogy a céh alapításától évente feljegyezték benne a fődékányok nevét egészen 1760-ig. Ekkor már számadója is volt a céhnek. A fődékányok között több nemes neve is szerepel. Az első fődékány Tok Máté volt 1651-ben, az utolsó feljegyzett pedig Szentkirályi Pál. Az 1744. évnél feljegyezték, hogy a céhnek elkészült a Boldogságos Szűz Mária zászlója. A bejegyzés szerint 1760-ban még működött a céh, s valószínűleg - mint a többi - II. József 1871. évirendelete következtében szűnt meg. 1. kötet A céh szabályai 1651-1760 X. 289 A KISKUNFÉLEGYHÁZI DOLGOZÓ LEÁNYOK ALEXANDRIAI SZENT KATALIN CSOPORTJÁNAK IRATAI 1945-1946 1 dosszié = 0,01 ifin A Kiskunfélegyházi Dolgozó Leányok Alexandriai Szent Katalin Csoport/a 1941. március 2-án alakult a Katolikus Dolgozó Leányok országos Szövetsége helyi csoportjaként. A budapesti központ irányításával dolgoztak. Az egyesület bélyegzője háromszög alakú, közepén a DL betűk, a szélén Kiskunfélegyházi Alex. Szent Katalin Csoport felirattal. Jelmondatuk 1945-ben „Krisztussal maradunk, Krisztussal haladunk". 1946ban „Istenért! Hazánkért! Mozgalmunkért!" a jelmondat. 1942. május 30-án zászlószentelést tartottak a kiskunfélegyházi Ó-templomban. Az egyesület tagjai dolgozó lányok lehettek. Volt lelki vezetőjük, egy önmaguk által választott „mamájuk", ifjúsági elnökük, hitbuzgalmi vezetőjük, rajtuk kívül 2 pénztáros, jegyző és könyvtáros alkotta az egyesület vezetőségét. Az üléseiket hetenként tartották, ahol megbeszélték a soron következő feladatokat. Előadásokat tartottak, bálokat és színielőadásokat rendeztek. 1942-ben cigarettát, Mária érmecskét, imakönyvet, rózsafűzért gyűjtöttek a fronton lévő katonáknak. Az egyesület életéről a helyi sajtó, a Félegyházi Közlöny rendszeresen beszámolt, ebből tájékozódhat a kutató az egyesület 1945. előtti tevékenységét illetően. 1945. április 15-én ülést tartottak a front átvonulása után, amelyen megválasztották az új tisztikart. Ifjúsági elnök Vízhányó Mária, hitbuzgalmi vezető Táncos Margit, pénztárosok Csenki T. és Vidéki R., jegyző Vakulya Mária, könyvtáros Peregi Erzsébet lett. 1945. október 7-én új tisztikart választottak: ifjúsági elnök Palásti Rózsi, alelnök és jegyző Vakulya Mária, pénztáros Vidéki Rózsi, könyvtáros Kiss Margit lett. Az egyesület 1946. július 30-án megszűnt, a belügyminiszter feloszlatta. 237