Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

A KALOCSAI ÉRSEKI GIMNÁZIUM KISEBB MÁRIAKONGREGÁCIÓJÁNAK IRATAI 1871-1938 1 doboz = 0,04 ifin A Mária-kongregációk a katolikus egyházak tisztán vallásos egyesületei voltak. Fő célkitűzésük, hogy tagjaikat Szűz Mária tiszteletére, s általa buzgó vallásos életre neveljék. A Mária-kongregációk kiváló, eredményes munkát végeztek vallásos, erkölcsi, társadalmi és tudományos téren. Magyarországon már a 17. században voltak Mária-kongregációk, kizárólag a Jézus társaságiak által vezetett intézetekben. A Kalocsai Érseki Gimnázium Mária-kongregációja 1870-ben alakult. Két csoportjuk volt ekkor: a nagyobb kongregáció és a kisebb kongregáció. A Kisebb Mária-kongregáció az alsó osztályok legjobbjaiból alakult, és Szent Szaniszló pártfogása alatt állt. Működése azonos a nagyobb kongregáció működésével. A tanév első gyűlésén megválasztották a főtisztviselőket (prefektus és 2 asszisztens), akik kijelölték a tisztikar többi tagját. Az 1930/3l-es tanévben a tisztikar: praeses, prefektus, 2 asszisztens, titkár és jegyző egy személyben, 6 konzultár, szakosztályok vezetői és segédei, a könyvtáros és segédje, 2 háznagy, 2 sekrestyés, 2 játékor, 3 zászlós. A tisztikart és tisztségviselőket évenként újra választották, és ünnepélyesen iktatták be. Tagfelvétel kétszer volt egy évben, felavatásuk ünnepélyes keretek között, érem feltűzésével történt. Gyűlést hétfői napokon délután 1 óra, majd 2 óra hosszáig tartottak (időnként közösen a Nagy Márai-kongregációval), ami a praeses beszédével - erényről, szeretetről, áldozásról, munkáról, szentek tiszteletéről stb. - kezdődött. A gyűléseken megtárgyalták az ünnepek előkészítését, a tagfelvételt, lelkigyakorlatok fontosságát, erénygyakorlatok eredményét stb. Különböző szakosztályok működtek a Kongregációban. A missziós szakosztály rózsafüzéreket gyártott, bélyeget áztatott és adott el. Tagjainak kötelességük volt havonta egyszer áldozni a missziókért, és belépni a „Hitterjesztés" Egyesületbe. Aki a Hitterjesztés Egyesület tagja lett, kötelezte magát, hogy havonként bizonyos összeggel támogatja a missziókat, és minden nap elmond egy könyörgést Xavéri Szent Ferenchez. A hitbuzgalmi szakosztály tagjainak kötelességük volt hetente kétszer áldozni, és háromszor szentséglátogatásra menni. A sajtó szakosztály könyvek és újságok árusításával foglalkozott. Később szociális szakosztály is alakult, melynek tagjai a városi szegénygondozó nővérek oldalán nyújtottak segítséget a rászorulóknak. A Kongregáció jól felszerelt könyvtárral rendelkezett, amit rendszeresen gyarapították új könyvekkel, folyóiratokkal. Az adományokból Játéktárat" alakítottak, „kaszinót" (játék délutánt), műsoros uzsonnás délutánt, kirándulást szerveztek. A különböző pályázatok nyerteseinek ajándéktárgyakat vásároltak. Karácsony előtt gyűjtést rendeztek, hogy a szegény gyermekeket meleg ebédben részesítsék. A Kongregációnak kevés irata maradt meg. A jegyzőkönyv kötetében a gyűlések jegyzőkönyvein kívül a szakosztályok üléseiről készült jegyzőkönyvek is megtalálhatók. Az 1934/35-ös tanévtől 4 év története utólag került beírásra Tomka Ágoston hittanár által, aki sokat tett a kongreganisták életének változatossá, széppé tételéért. A fond iratai között található „Tisztségviselők könyve" kötetben tanévenként, osztályonként vannak felsorolva a nevek. A pénztárkönyvből kitűnik, hogy a kongregáció bevételét a gyűjtött aprópénzek és az adományok (amit egyházi és magánszemélyektől, tagoktól kaptak) je-