Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

X. 317 A BÁCSKAI REPÜLŐ EGYESÜLET (BAJA) IRATAI 1938-1944 1 csomó = 0,01 ifm A Bácskai Repülő Egyesület 1938. szeptember 15-én tartotta alakuló közgyűlését. Az alakuló közgyűlésen elfogadták az egyesület alapszabályát. A fenti alapszabályt 295.292/1939. VH-a. szám alatt láttamozta a belügyminiszter. Az alapszabály szerint az egyesület működési területe Baja város, Bács-Bodrog, Baranya, Tolna és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéknek a repülő kiképzés szempontjából érdekkörbe vonható részeire terjedt ki. Az egyesület külön zászlójelvénnyel és egyesületi jelvénnyel is rendelkezett. Formaruha viselését is tervezték, de a kivitelezés és a viselés módozatait ekkor még nem állapította meg a közgyűlés. Az egyesület színei: égszínkék és fehér voltak. Az egyesület egyidejűleg több cél megvalósítását tűzte ki maga elé: - A repülőkiképzés célja a haderőn kívüli nemzetvédelmi repülő előképzés, és a már kiképzett (vizsgázott) repülők gyakorlatban tartása volt. A repülőkiképzés megvalósítására a középiskolákban ifjúsági aero körök alakítását támogatta mind erkölcsileg, mind pedig anyagilag az egyesület. Emellett még állandó motor nélküli és motoros repülőtanfolyamokat is kívánt tartani. - A repülés népszerűsítése a magyar ifjúság és társadalom körében. Ezt a célt állandó hírlapi közleményekkel, röplapokkal, felolvasásokkal, viták tartásával, repülőbemutatók, repülőnapok, modellversenyek, kiállítások stb. tartásával kívánta elérni az egyesület. - A társadalom és az egyesület közötti kapcsolatok kiépítésére mulatságokat, műsoros esték rendezését tervezték. A repülőkiképzést 3 fokozatban kívánta megvalósítani: - a repülőmodellezést 16 éves korig, - a vitorlázó repülést 16 éves kor felett, - a motoros repülést 18 éves kortól. A fenti célok megvalósítását motoros sport- és túrarepülőgépek üzemben tartásával és a vizsgázott tagok részére való kikölcsönzésével akarta elérni. Az egyesület jövedelmei a tagdíjakból, adományokból, repülős kiképzési díjakból, felolvasások, előadások, repülőbemutatók, kiállítások, mulatságok stb. rendezéséből, de állami és önkormányzati hatóságok, továbbá a Magyar Aero Szövetség anyagi támogatásából is származtak. Az egyesületnek alapító, örökös, tiszteletbeli, rendes, pártoló és ifjúsági tagjai lehettek. Az örökös tagoknak legalább 100 aranykorona adománnyal kellett az egyesület céljait elősegíteni. A tiszteletbeli tagok létszáma nem lehetett több az összes tagok 3 %ánál. Ifjúsági tagok azok a 18. évüket be nem töltött személyek lehettek, akiknek a felvételéhez a szüleik, gyámjuk vagy törvényes képviselőjük hozzájárult. Az alapító, örökös, tiszteletbeli és ifjúsági tagoknak nem kellett tagdíjat fizetni. A rendes és a pártoló tagok tagdíját a belügyminiszter jóváhagyásával az egyesületi közgyűlés állapította meg. A repülős kiképzési díjak megállapítása a választmány hatáskörébe tartozott.