Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

A pálya nyáron lawn-tennys, kerékpározás és más társasjátékok űzésére is alkalmas helyként szolgált. 1901 márciusában dr. Koller Imre elnök javasolta, hogy az egyesület egy az összes sportágat magában foglaló általános sportegylet létrehozását szorgalmazza, s abba maga is olvadjon be. A javaslatból nem lett semmi. A megmaradt iratok tanúsága szerint az egyesület bálákat, mulatságokat is rendezett. (1901. február 16-án pl. ún. „Gyopár-bált", amely bevételének felét a Nőegyletnek ajánlotta fel az egyesület.) Az egylet megszűnéséről nincs adatunk. A fond anyagát képező iratokat tárgyi tételekbe rendeztük. Az egy elnöki jelentésen (1901) kívül levelezés is csak 1901-ből maradt, amit szoros időrendbe rendeztünk, mivel nem iktatták. A munkaszerződéseket a jégpálya fóldmunkálataira kötötték. A pénzügyi iratok nyugtákat, báli elszámolást tartalmaznak. 1. csomó 1. Elnöki jelentés 1901 2. Levelezés 1901 3. Munkaszerződések 1899-1901 4. Fotók é.n. 5. Pénzügyi iratok 1899-1901 + é.n. X. 263 A BAJAI TURUL SPORTEGYLET IRATAI 1924-1925 1 doboz = 0,06 ifm A Bajai Turul Sportegylet (BTSE) 1924. március 25-én tartotta alakuló közgyűlését. Első elnöke Unterreiner Károly lett. Az elnökön kívül az egyleti tisztikar még a következő tisztségviselőkből állt: 2 alelnök, 1 titkár, 1 jegyző, 1 pénztáros, 1 ellenőr, 3 számvizsgáló. Az egyleti választmány 10 rendes és 3 póttagból állt. Az alapító tagok száma 25 fő volt, a taglétszám ekkor 34 főt tett ki. A BTSE 1924. szeptember 17-i választmányi ülése dr. Mangel Gyula zászlóaljorvost választotta meg egyleti orvossá. Mivel az egyleti alapszabály nem maradt ránk, ezért az egyleti célokról csak részleges ismeretünk van. A BTSE 1924. november 9-én a városi tanácshoz intézett levelében kifejtette, hogy az egyesület programja a tömegsport népszerűsítése, a testnevelés kultuszának terjesztése és fejlesztése, mégpedig a város társadalmának abban a rétegében, amely a nemzeti és vallásos érzület ápolása mellett, az egyén munkabírásának fejlesztését kívánja elérni. Az egyleten belül labdarúgó, úszó és atlétikai szakosztály is működött. Még 1924ben megalakították a vívószakosztályt is. Mivel a víváshoz nem rendelkeztek megfelelő helyiséggel, a városi tanács támogatását kérték, hogy a városi polgári iskola tornatermét használhassák. A fent említett 4 szakosztály mellett, ha nem is hivatalosan elismert módon, de a BTSE-nek már 1924-ben leventeosztálya is működött, mert a Tolna-Bács-Bodrog vm-i testnevelési felügyelő az egyleti leventék számára 1924 júliusában sportcikke-