Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
A kiegyezés utánról maradt fenn alapszabálya az egyesületnek. Az 1884-ben készült alapszabályt a belügyminiszter 8.811/1885. VII. BM szám alatt láttamozta. Az egyesület megszűnésére vonatkozóan nincs adatunk. 1. doboz Alapszabály 1885 2. kötet Közgyűlési jegyzőkönyvek 1842-1854 3. kötet Pénztárkönyv 1904-1921 X. 260 A BAJAI CSÓNAKÁZÓ EGYESÜLET IRATAI 1930-1943 1 doboz = 0,04 ifin A Bajai Csónakázó Egyesület (BCSE) 1923-ban alakult. Az egylet bélyegzőjének körirata a következő volt: "Bajai Csónakázó Egyesület 1923". (Ez volt az egyesület hivatalos neve, de levelezésében használta az egylet kifejezést is.) Az egylet nagy szerepet játszott az élénk bajai vízi és fürdőélet megalapozásában. Az egyesület alapszabálya nem maradt ránk. Az elnöki tisztet 1932-ig Legányi Dezső töltötte be, Sopronba történt áthelyezése után az elnökök személye gyakran változott (1935-ben dr. Flórián Gézát, 1942-ben Weidinger Imrét, 1943-ban dr. Szabolcs Nándort választották meg az egylet elnökévé.) A tisztikar az elnökön kívül 1935-ben állt: 1 alelnökből (aki egyúttal a gazdasági bizottság elnöke is volt), 1 igazgatóból, 1 titkárból, 1 háznagyból, 1 ügyészből, 1 pénztárosból, 1 ellenőrből. Az egyleti gazdasági bizottság a fent említett elnökön kívül még további két tagból, míg a számvizsgáló bizottság 3 tagból állt. A tisztikart, a gazdasági bizottságot és a számvizsgáló bizottság tagjait 3 évre választották. A választmány 8 rendes és 4 póttagból tevődött össze, akiket két évre választottak. 1932-ben 32 rendes és 16 pártoló, 1934-ben 30 rendes és 20 pártoló, 1935-ben 24 rendes és 20 pártoló tagja volt az egyesületnek. 1942-re a taglétszám 36 főre emelkedett. (Az egylet tagjai közül 32 fő volt a férfiak és 4 fő a nők száma. Közülük a sportoló tagok száma 21 főt tett ki, ebből 20 férfi és 1 nő volt.) Egyleti pártoló tagok csak egyedülálló férfiak vagy nők lehettek. Az 1932. július 12-i közgyűlés kimondta, hogy a pártoló tagokat mindazon jogok és kötelességek megilletik, mint a rendes tagokat, kivéve a határozatok hozatalánál a szavazati jog, és tisztségeket sem tölthettek be. Az 1943. február 21-i évi közgyűlés a rendes tagok tagdíját 8 pengőről 10-re, a pártoló tagokét 4 pengőről 6 pengőre emelte fel. (A csónakkal nem rendelkező pártoló tagok 5 pengő egyleti díjat tartoztak fizetni.) Ugyanezen év május 9-én a tagdíjat már 60 pengőben állapították meg. A vízen tartott csónak havi díja 2 pengő, az egész évi garázsdíj 10 pengő volt, a téli garázsdíj pedig 4 pengő. Az egylet telepét csak egyleti tagok és azok hozzátartozói használhatták. Az egylet tagjai kötelesek voltak a Ferenc-csatorna Rt. és a BCSE között kötött szerződés értelmében csónakjaikat BCSE jelzéssel ellátni. Az egyleti csónakokon csakis az egyleti (pirosfehér) zászlót lehetett használni.
