Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
mányi ülésén határoztak az óvoda 1862 július eleji megnyitásáról. Az intézménybe 83 gyerek jelentkezett. Az intézmény működése alatt megvalósult a gyerekek kötelező orvosi vizsgálata. (Tar Csatár „óvóurat" az alapszabály szerint három évre választották meg, ezt követően Kaposvárra távozott.) 52 Adományokra a későbbiekben is szükség volt. 1874 elején Szuper Károly színtársulata a nőegylet javára rendezett színielőadást (befolyt 40 forint 60 krajcár). Az egylet 1874 májusában alap-nevelői okiratot kapott, ennek birtokában választotta meg az első óvónőt Kiskunhalason: Závódszky Jozefin személyében. 53 Az egylet 1892. május 30-án alakította meg a „Női kézimunka kiállítás bizottságát", 1894 márciusában pedig Kossuth szoborra gyűjtött. 1897-ben az egylet tulajdonát képező színpadi dekorációk felújításáról gondoskodtak. Ugyanebben az évben az egylet kérte a Városi Tanácsot, hogy új óvodát létesítsenek a felsővárosban. Ez meg is történt. Az Alsóvárosi óvoda a Nőegylet irányításával működött tovább. 54 Az egyesületnek 1901-ben 182 tagja volt, a tagdíj ekkor 4 korona. 1927-ben a 194 egyesületi tagból 20 volt választmányi tag is egyúttal. 1928-ban a főpártolónő özv. Szatmári Sándorné, elnöknő özv. Kolozsváry Kiss Sándorné, alelnöknő özv. Baky Antalné, Kovács Gyuláné, pénztárnoknő Horváth Etelka, titkár dr. Kathona Mihály. A 30-as években a Nőegylet tagjainak feladata kibővült: hétről-hétre egy bizottság a közkórházban fekvő betegek részére heti étlapot készített, ellenőrizték az ételek elkészítését is. 1934. április 28-án emlékeztek meg az elhunyt elnökről özv. Kolozsvári Kiss Sándornéról. Az 1935. május 11-i ülésen bejelentették, hogy a belügyminiszter elfogadta az alapszabályokat, azokat jóváhagyta. Ebben az évben szervezték meg az ingyenes tejakciót. Az egyesületet a belügyminiszter szüntette meg a 625.035/1948. IV. 3. BM számon. A megszűnés évében a taglétszám 102 fő volt. A fond anyagát a közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvein túl főleg az óvoda felügyelésével kapcsolatos iratok, és pénztári okmányok alkotják. Az egyesület történetét főként jegyzőkönyvből lehet nyomon követni, ennek a vezetése azonban 1938-ban befejeződött, és a további működést tükröző bejegyzések hiányoznak. Erre az időszakra a tagnévsor és a pénztári naplók, mellékletek állnak rendelkezésre. Az óvodai egészségügyi vizsgálati jegyzőkönyv „látogatói", illetve „vizsga" jegyzőkönyvként indult, és 1920-tól nevezték át egészségügyivé. Érdekesség, hogy ezt 1979-ig vezették, tehát a kiskunhalasi óvodatörténet egészségügyi vizsgálati részét egészen a közelmúltig végig lehet követni. A jegyzőkönyvhöz és a többi irathoz sem készült kutatási segédlet, így a fond anyaga csak átlapozással kutatható. Távozása után több „óvóúr" váltotta egymást: Szabó Endre aki csak 2 évet töltött Halason, Farkas Ferenc aki 1869 június végéig működött Halason, majd 1869. június 29-től Halassy Lajost választották meg, aki mindössze egy évig volt óvóúr, Rock Károly 1870. július 22-1874 áprilisáig volt az óvoda vezetője. 53 Kilenc évi áldásos működés után, 1883. március 9-én halt meg. A nőegylet az 1883. március 7-i közgyűlé sén emlékezett meg róla, és ugyanezen év március 9-én pályázat kiírása nélkül nővérét Závódszky Erzsébetet választották meg az intézet vezetőjéül. 54 Imreh Lajosné 29 évet töltött Halason, munkája elismeréseképpen leányát Imreh Máriát hívták meg az óvoda vezetésére 1911. szeptember 24-én. A Nőegylet 1920. december 7-én adta át az óvodát az államnak, de a gyerekek száma egyre nőtt. 1935-ben már 138 gyermeket tartottak nyilván, 1937-ben pedig a 150-et is elérte létszámuk.
