Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Egyéb egyesületek
X. 245 A KECSKEMÉTI JÓTÉKONY NŐEGYLET IRATAI 1870-1912 5 doboz = 0,52 ifm Horváth Döméné (Horváth Döme kecskeméti országgyűlési képviselő felesége) kezdeményezésére, özv. Deák Lászlóné Kun Anna, Szeless Ferencné és Muraközy Józsefné támogatásával 1870-ben alakult a Kecskeméti Jótékony Nőegylet. (Pecsétjének közepén két összefogott kéz látható.) Célul tűzték ki: „Kisdedóvodáknak felállítását és fenntartását, árva gyermekek és gyámolatlan sorsú beteg családfők segélyezését, árva lánykák neveltetését és kiházasítását, nőnöveldék felállítását, jutalmak kitűzése által a nőcselédek hűségre és szorgalomra való serkentését". Az 1870. május 9-én tartott alakuló közgyűlésen 180 alapító és 280 részvényes taggal kezdte meg működését az egylet. Elnökké Horváth Döménét, alelnökké Szeless Ferencnét és özv. Deák Lászlónét választották, akiknek az egyleti ügyek intézésében, igazgatásában 36 tagú (és 4 póttag) választmány segített. Titkárnak Laukó Károly evangélikus lelkészt, pénztárnoknak Katona Zsigmond gyógyszerészt kérték fel. A kitűzött célok megvalósítása érdekében az egylet alaptőkéjét táncestélyek és műkedvelő előadások rendezésével növelték. Az egyleti ügyek intézése, a célok megvalósítása, a munka arányos megosztása érdekében színügyi-, bálrendező-, óvodai- és szegényügyi bizottságot alakítottak. 1873-tól tiszteletbeli tagokat is választottak özv. gr. Batthyány Lajosné, özv. Damjanics Jánosné és Szilassy Isvánné személyében. 1875-ig jelentős összeggel járultak hozzá a helyi árvaház és a budapesti népszínház építéséhez. Az egylet gondot viselt az ínség és egyéb csapások által elnyomorodott, magukat és családjukat fenntartani képtelen szegényekre. A segélykérelmek kielégítésén túl a szegény sorsú iskolás gyerekek ruházatáról is gondoskodtak, de odafigyeltek a szegényház lakóira is. A közművelődés előmozdítását szem előtt tartva, szegény sorsú gyermekek részére iskolaszerek, tankönyvek beszerzéséhez nyújtottak segítséget, felügyeletet gyakoroltak a városi óvodák felett. Gyűjtést rendeztek 1879-ben a Boszniában harcolók részére, valamint a szegedi árvízkárosultak javára. Az egylet gondozásába vette Katona József drámaíró sírját. Erre a célra síremlék alapot hoztak létre. 1879 után az egylet elnökasszonyai között találjuk: Balásfalvi Kiss Miklósnét, Pacsu Mihálynét, Antal Péternét, Kada Eleknét. 1883 májusában tartott közgyűlésen Horváth Bélánét választották elnökké. Az ő indítványára emlékkönyv összeállítását kezdték meg. A tevékeny egyleti életet tükrözi, hogy pl. az „Erzsébet Királyné védelme alatt álló Magyar országos segélyző nőegylet" alapító tagjai közé, és a Kecskeméti Jogakadémia hallgatóit Segélyző Egyesületbe pártoló tagként belépett az egyesület. A tagok kézimunkái elkerültek az 1873-as Bécsi Világkiállításra. A magyar nemzet 1000 éves fennállása emlékére a koronázás évfordulója napján - június 8-án - a budapesti díszfelvonuláson a vármegyék és törvényhatóságok saját zászlóik alatt vonultak fel. Kecskemét város vezetősége az egylet tagjait kérte fel a zászló elkészítésére.