Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

1911. január 6-tól 1915 júliusáig a kaszinó egyáltalán nem működött. 1915. július 18-ra a tagok egy része által beadott panaszra a politikai hatóság hívott egybe közgyűlést. Új tisztikart választottak. Az 1915. július 18-i közgyűlésen Szekér Pál rendőrfőkapitány, mint hatósági biztos volt az elnök. A megválasztott új elnök Hofmeister Géza lett. A tisztikar nagy részének katonai szolgálatra történt bevonulása következtében a kaszinó azonban ismét szüneteltette működését. Csak 1918. december 14-én kezdte meg újra tevékenységét. Az 1919. február 22-i közgyűlésen az alapszabályt módosították, az egyesület neve a következő lett: „Halasi Kereskedők Egyesületé'. Az egyesület pártoló tagjai lehettek: „halasi tanítók, fizetésükre való tekintet nélkül, feddhetetlen jellemű és előéletű oly kereskedelmi alkalmazottak és egyéb tisztviselők, kiknek évi fizetésük nem haladja meg a 3600 koronát". A rendes tagok tagsági díját 40 koronában, a pártoló tagok 20 koronában, a kültagok 10 koronában állapították meg. Az utolsó megmaradt választmányi jegyzőkönyv 1919. március 8-án kelt. Az egyesület megszűnéséről, vagy megszüntetéséről nincs adatunk. Az egyesület iratai közül mindössze egy jegyzőkönyv maradt meg, amely átlapozással kutatható. 1. kötet Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1902-1919 X. 236 A KUNSZENTMIKLÓSI KASZINÓ-EGYLET IRATAI 1902-1931 1 csomó = 0,04 ifin Az egylet még a 19. században alakult, egy fennmaradt (BKMÖL IV. 916) 1878. november 10-én kelt alapszabály szerint. (Jóváhagyva december 18-án 49.812/1878. BM szám alatt.) A kaszinó célja a művelődés elősegítése volt, hírlapok járatása, könyvek vásárlása, társalgás által. Tagjai csak tisztességes, jó magaviseletű férfiak lehettek, s belépési és tagsági díjat fizettek. A nem tagok évi 3 forint díj előleges lefizetése mellett jogosultak voltak a könyvtár használatára. A választmány 15 tagból állt, tisztségviselők voltak: az elnök, jegyző, könyvtárnok és pénztárnok. 1878-ban az elnök dr. Técsy József, a jegyző Bors Károly volt. Közgyűlést évente egyszer, választmányi ülést havonta egyszer tartottak, természetesen lehetőség volt rendkívüli ülések összehívására is. Az egyesület rendes jövedelmét a felvételi és tagsági díjak alkották, minden más bevétel rendkívüli jövedelemnek számított, pl. betéti kamat, kártyapénz, kuglipénz stb. Kiadásait képezték az épület fenntartásához szükséges eszközök költségei (lapok előfizetési díja, postaköltség, épületjavítás, karbantartás, biztosítás, adó, kártya, biliárdasztal stb.). Iratok hiányában a kaszinó tényleges működéséről és megszűnéséről nem sikerült adatokat megtudni. Kutatást lehet folytatni az egyesületre vonatkozóan Kunszentmiklós nagyközség iratai c. állagában (BKMÖL V. 355). 1. csomó 1. Pénztárkönyv (köt.) 1902-1931 2. Tagnyilvántartó (füz.) 1930-1931