Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

X. 226 A KUNBAJAI TEMETKEZÉSI EGYLET IRATAI 1887-1945 1 csomó = 0,03 ifm A temetkezési egylet (Begrabniss Vérein) 1887-ben alakult. Elnöke Freydinger András földműves lett. A közgyűlésen tárgyalták az éves számadást, tisztújítást, ahol elnököt, másodelnököt, pénztárnokot, ellenőrt, jegyzőt és 9 választmányi tagot választottak. Ezen határozták meg a segély összegét, a tisztviselők (elnök, másodelnök, pénztárnok, jegyzőkönyvvezető) díját. 1890-ben a közgyűlésen halottas kocsi és a hozzá tartozó felszerelések vételét határozták el 600 forintért. A halottak szállításáért és a kocsi tisztántartásáért fizettek a halottszállítónak. Díjazásban részesültek a sírásók is, akiknek feladata volt az egyleti halottak sírjának gondozása is. 1895-ben háztelek vagy ház vásárlását határozták el tanácskozási terem és kocsiszín céljára, melynek lebonyolítására 4 tagú bizottságot neveztek ki. 1899-ben a temető közelében vásárolt telken megépítették a kocsiszínt. Később a telek nagy részét bérbe adták, melynek bevétele az egylet vagyonát gyarapította. Az egylet tagjai felvételkor alapító összeget, s minden temetés után külön díjat fizettek, melyet szintén a közgyűlés határozott meg. Az alapszabályban elfogadott taglétszámot nem módosították 1913-ig, addig új tagokat csak az elhaltak helyébe vettek fel, akik az alapító összegen felül egy temetési díjat tartoztak fizetni. 1913-ban hogy újabb egylet ne alakulhasson - a lehetséges taglétszámot 800 főre emelték. A koporsó készítését árlejtés útján adták bérbe. Ha más üzletben, esetleg díszesebb koporsót vásároltak, az árát akkor is be kellett fizetni, melynek fele a készítőé, másik fele az egyleté maradt. A szemfedelet és gyertyát az egylet saját költségén szerezte be. Az egyesületi tőke egy részét kikölcsönözték kamatra a tagok részére. 1904-ben az alapszabály 32. §-át módosították: „ha az egylet bármikor feloszlana, úgy a tartalékalap egy bizonyos százaléka jótékony célra fordíttatik, a fennmaradt összeg pedig a tagok közt befizetéseik arányában osztassék szét." Az egylet megmaradt iratanyaga egy tagnévsorból, egy pénztári kimutatásból és egy jegyzőkönyvi kötetből áll. Ez utóbbiba a közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyveit vezették. 1913 júliusa után csak az 1945. március 4-én tartott választmányi ülésről készült jegyzőkönyv van a kötetben, az utolsó bejegyzés július 15-én történt. Az 1887. április 3-án kelt tagnévsor a neveken kívül a tagok polgári foglalkozását és az egyletben betöltött tisztét is feltünteti. A pénztárkimutatás német nyelven készült az 1937. évről. Az egylet megszűnésének idejéről és körülményeiről nem sikerült adatot megtudnunk. Kutatást lehet folytatni a község anyagában (BKMÖL V. 353) is. 1. csomó 1. Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei (köt.) 1887-1945 2. Tagnévsor 1887 3. Pénztár kimutatás 1937