Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

X. 293 A LÉGOLTALMI LIGA DUNAPATAJI CSOPORTJÁNAK IRATAI 1937-1940 1 doboz = 0,02 ifin A Légoltalmi Liga Budapest székhellyel, magyarországi működési területtel 1937. december 5. napján tartotta alakuló közgyűlését. Az alapszabályt 1938 áprilisában 167.710/1938. VH-a. szám alatt hagyta jóvá a belügyminiszter. A Liga feladatul tűzte ki, hogy népszerűsíti a légvédelem és légoltalom gondolatát és intézményeit, a társadalmat a légoltalom iránti áldozatkészségre serkenti, kioktatja és kiképzi a társadalom széles rétegeit önmaga, hozzátartozói és vagyona sikeres légoltalmára (ezzel az ország együttes légoltalmát is szolgálja), végzi a légoltalmi házi egészségügyi- és mentőszolgálat megszervezését, szakfolyóiratot szerkeszt és ad ki. Területi szervei: központi (országos), középfokú szervek (kerületi főcsoportok) és a helyi szervek (csoportok). Helyi csoport olyan kerületben, városban, községben alakulhatott, ahol legalább 50 tag lakóhelye, vagy mint jogi személynek székhelye volt. A Légoltalmi Liga Dunapataji Csoportja 1939. december 19-én alakult. Az alakuló közgyűlésen elnöknek Gyenizse Antal ny. községi jegyzőt, tiszteletbeli elnöknek a református és római katolikus lelkészt, alelnökké Faragó Gábort a gazdakör elnökét és Filep Józsefet az ipartestület elnökét választották. Titkár Taba János ny. MÁV elöljáró, gazdasági főnök Gózon János községi közgyám lett. A csoport elnöki tanácsába 5 rendes és 2 póttagot, a számvizsgáló bizottságba 2 rendes és 1 póttagot és 1 pénztárellenőrt választottak. A Dunapataji Csoport a Légoltalmi Liga Szegedi Kerületéhez tartozott. Az alapszabály (országos) szerint rendes közgyűlést minden év szeptember havában tartottak. A közgyűlés jegyzőkönyvét a kerületi elnökséghez, illetőleg főcsoport elnökséghez kellett felterjeszteni. (Ekkor derült ki, hogy az alakuláskor csak egy alelnököt választhattak volna, viszont nem választottak ügyészt és 3 tagú fegyelmi bizottságot, kiket pótlólag meg kellett választani.) A közgyűlés mellett a csoport ügyeit intézte még az elnökség (elnök, alelnök, tiszteletbeli elnök, titkár, gazdasági főnök), valamint az elnöki tanács (elnökség és tanácstagok). Tagjai alapító, pártoló, rendes és ifjúsági tagok voltak. Az alakuló közgyűlésen úgy határoztak, hogy tagsági díjat nem fizetnek, a kiadásokat a légvédelmi célra bocsátott hozzájárulásból fogják fedezni. A csoport azonban bármelyik tagjától szívesen fogadott el adományokat. A megmaradt néhány irat sajnálatos módon nem tükrözi a csoport működését. A fond anyagát az alakulási jegyzőkönyvön kívül egy országos központi alapszabály, és néhány levélt képezi. Levelei között ügyvitel, női csoport ügyrendje, körlevelek (rendeletek, szabályzatok, nyomtatvány használata, légó gyakorlatok tapasztalata, gázálarcok beszerzése), az 1939-ben megtartott első légoltalmi nap megrendezésével és előadás szervezésével kapcsolatos irtok találhatók. A leveleket valószínűleg iktatták, 1940-ben 2. és 3. iktatószám fel van tüntetve a kimenő leveleken. Mivel azonban a többi irat szám nélküli, így azokat időrendbe rendeztük. Kutatást lehet még folytatni Dunapataj nagyközség irataiban (BKMÖL V. 320/c). 1. doboz 1. Jegyzőkönyv alakuló közgyűlésről 1939 2. Országos alapszabály 1937 3. Levelezés 1939-1940 + é.n.