Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Mezőgazdasági üzemek
XI. 606 A KECSKEMÉTI SZŐLŐTELEPÍTŐ VÁLLALAT IRATAI (HELVÉCIÁI TELEP) 1892 -1897 I doboz. = 0,08 ifin A szőlölelep létrehozása Wéber Ede svájci születésű pedagógus nevéhez fűződik, aki 1870-ben jött Magyarországra. A telep létrehozásának több oka volt. Egyrészt a filokszera által elpusztított szőlővidékek elszegényedett munkásosztályának megmentése, másrészt a homokos területek szőlővel való beültetése által az ország szőlő- és bortermését újra biztosítani. Wéber Ede svájci születésű pedagógus volt. 1883-ban megvált a tanári pályától és kerepesi birtokára vonult, ahol nagy érdeklődéssel foglalkozott a homoki szölőkultúrával és a telepítés kérdésével. 1881-ben beadott egy tervezetet a földművelési miniszternek, amelyben 40 holdnyi területet kért, hogy azt szőlővel telepítse be és a filokszera által tönkretett szőlőműves családokkal benépesítse. Kérelme nem talált támogatókra. 1891ben bejárta az országnak azokat a vidékeit, ahol szőlőtelepítésre alkalmas helyet gondolt, így találta meg a Kecskemét város tulajdonát képező izsáki határtól a Tiszáig lenyúló 1891. november 1-én újra beadványt nyújtott be, de most már Kecskemét városhoz. Lestár Péter polgármester felkarolta az ügyét. A november 20-i közgyűlés 2000 hold átengedését és annak szőlővel való betelepítését el is fogadta. Sok huza-vona után a birtokot 1892. november 18-án adták át a társaságnak, de a munkálatokat már 1892 tavaszán megkezdték. A telepen 1894. június elején 137 ház állt készen. Minden egyes ház 7 öl hosszú és 3 öl széles volt. 700-800 személyt tudtak itt elhelyezni. A társaság a telepesekkel bérszerzödést kötött. Helvécia igen rövid idő alatt minta-telep lett. 19 A fond elnevezésében szereplő „vállalat" szó nem egy konkrét vállalatot jelent, hanem magát az egész szőlötelepítő vállalkozást jelöli. A megmaradt iratanyag egy kötetből és 0,03 ifm szálas iratból áll. A szálas iratokat a „Szőlötelepítő Vállalat" és a telepesek által kötött bérszerződések alkotják. Néhány irat utal a telepítés előzményeire, körülményeire. 1. doboz 1. A Helvéciái telep szervezésével kapcsolatos területet. szezödések 2. Bérszerződések 3. Telepesek könyve (köt.) 1892-1903 1892-1897 1892-1897 K.N.K.N. 1894. Hulej Endre - Ö. Kovács József: Wéber Ede és Helvécia. Kecskemét. [?] 37-41.
