Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Bevezető
Bevezető Napjainkban a levéltárak egyre-másra ismerik fel azt a tényt, hogy mekkora szükség van az ország, egy-egy régió történetének alapvető forrásait őrző levéltárak anyagának minél részletesebb formában való bemutatására. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára néhány évvel ezelőtt tervszerűen kezdte meg az őrizetében lévő iratok egy-egy nagyobb egységeiről (fondfőcsoportjairól) ú.n. középszintű segédleteknek (repertóriumoknak) megjelentetését, hogy ezzel is hozzásegítse a kutatókat a levéltári iratokban való könnyebb, teljesebb tájékozódáshoz. Ezt a programot kívánjuk folytatni a XI. fond főcsoportba tartozó fondok, a gazdasági szervek fondjait ismertető repertórium megjelentetésével. Az önkormányzati levéltárakban. így a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában is, a gazdasági szervek iratai két nagy levéltári iralrendszerbe. ún. fond főcsoportba tartoznak. A XI. fond főcsoportba kerültek az 1950 előtt keletkezett, s általában az államosításig működött ipari vállalatok, szövetkezetek, bankok, mezőgazdasági üzemek stb. iratai, a XXIX. fondfőcsoportba pedig az állami tulajdonba került és a szocialista társadalmi rendszerben keletkezett vállalatok, pénz- és biztosító intézetek, üzemek iratai. Az 1950 előtti gazdasági szervek irataiból - a Magyar Országos Levéltáron kívül kevés levéltár jelentetett meg repertóriumot (kiadási célból készült raktárjegyzéket). Ennek egyik oka, hogy a megyei és városi levéltárakban kevés ilyen jellegű irat található. A jelentős ipari, kereskedelmi, pénzügyi cégek ugyanis a fővárosban alakultak, itt koncentrálódtak, így irataik az Országos Levéltárba, vagy a Fővárosi Levéltárba kerültek. Másrészt a II. világháború előtt működött, nagyrészt magánkézben, vagy részvényesek, üzletrcsztulajdonosok kezén volt üzemek, pénzintézetek irattárai a háborű folyamán, vagy az államosítás idején elpusztultak. Ebből következik, hogy a levéltárunkban őrzött és a repertóriumba került 1950 előtti gazdasági jellegű iratok sem fedik le az egész mai megye (Bács-Kiskun) területén működött cégek szervezetét és az iratok nem tükrözik a terület 19. századi, 20. század eleji gazdasági struktúráját, mégis jelentős forrásai a kor gazdaságtörténetének. A repertórium elkészítését több éves rendezömunka előzte meg. Az 1950-cs évektől kezdve az 1970-es évekig kerültek be az állami tulajdonba vett gazdasági szervek iratai levéltárunkba. Az iratok rendezése az 1980-as évek végén megkezdődött, de nagyobb rendszerességgel 1993-ban indult meg és 2000-ben fejeződött be. Az iratok rendezése közép szinten történi, melynek során igyekeztünk felhasználni a Magyar Országos Levéltárban készült ,, Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez" c. módszerteni ajánlást. Ezt azonban több esetben nem lehetett a megmaradt iratanyagra alkalmazni éppen a gazdasági szervek iratainak hiányos volta miatt. Csak néhány fondon belül sikerült felállítani az iratok egykori irattári rendszerét. A kis terjedelem legtöbb esetben nem is indokolta az eredeti struktúra (oszlályrendszcr) helyreállítását. Néhány fondot selejtezés alá vontunk. A selejtezés során figyelembe vettük az említett módszertani ajánlás mellékletét képező, az ,,ipari vállalatok fondjaiból kiselejtezhető iratok jegyzékét." A repertórium elkészítésénél segítséget jelenlett a Heves Megyei Levéltár által 1998-ban, szintén a XI. fondfőcsoport iratairól megjelentetett segédlet. („A Heves Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846-1953" segédlet. Készítette Csiffáry Gergely.) Idézett munka fond bemutatási rendszerét jó példának tartottuk.
