Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Ipari üzemek
XI. 19 AZ ELSŐ KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR RT. IRATAI 1933 - 1951 / doboz = 0,15 ifin Az első Kecskeméti Konzervgyár 1900-ban létesült osztrák kezdeményezésre, osztrák tőkével. A város 15 kh területet és 15 évig helyi adómentességet biztosított az üzem számára. Részvénytársaságként kezdett működni, mint a Bozeni Gyümölcs- és Főzelékkonzervipari Rt. kecskeméti telepe. Az építkezés Zaboretczky Ferenc kecskeméti építész tervei szerint indult meg. A gyár 1901 májusában kezdte meg a termelést. Az üzem hivatalos címe: Gyümölcs- és Főzelékkonzerv Készítő Rt. Első Kecskeméti Konzervgyár lett. A vezetőség tagjai nagyrészt a bozeni gyár igazgatósági tagjai közül kerültek ki, többek között: Christanel! Pál (Bozen), Oetll Pius (Bozcn), Perathoner Viktor. A vezérigazgató Diffenbach József királyi tanácsos, az ügyvezető igazgató Oettt Vilmos, az igazgató: Femengel Sámuel (Kecskemét) lett. Az üzem a főzelék- és gyümölcskonzerveken kívül cukrozott gyümölcs, valamint aszalt főzelék- és gyümölcsféléket is gyártott. Főbb értékesítési területei 1908-1909-ben a következők voltak: - fözelékkonzerv: Ausztria, Szerbia, Németország, Románia, EgyesültÁllamok -cukrozott gyümölcs: Németország -aszalt főzelék: Szerbia, Olaszország, Németország. A biztató kezdet után a vállalkozás az 1910-es évek végére válságba került. 1913ban a gyár gazdát cserélt. Az új tulajdonosok az Angol-Osztrák Bank Budapesti Fiókja, valamint Wctzler Bernát bécsi lakos lettek. Az igazgatóság tagjai ekkor: gróf Teleki Géza elnök. Wetzler Bernát alelnök. Batár Lajos, Engel Pál, Günther Alfréd, Kada Elek kecskeméti polgármester stb. Gyors ütemben kezdődtek meg az újabb építkezések, s ekkor vezették be az iparvágányt is a gyár területére. A látványos fejlődés az első világháború alatt kezdődött meg. amikor a katonaság részére különféle, főleg hús- és kávékonzerveket gyártottak, de jelentős mennyiségű szárított főzelékféléket is előállítottak. A gyárban dolgozók száma ekkor 200-300 fő között volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt a gyárat államosították. Az első világháború utána a gyár egy időre leállt. A termelés igen lassan indult meg. A profil azonban változatlan maradt. A gyár történetében igen fontos esemény 1927. szeptember 8. Ezen a napon vette meg az eddigi tulajdonostól a részvények döntő többségét a Labor Bizalmi Rt., a Weiss család pénzügyi vállalata. 1932-ben a gyár Weiss Manfred érdekeltsége lett. A 30-as években kezdték meg a paradicsom-feldolgozást. 1934-ben komoly építkezések kezdődtek, a paradicsom-feldolgozáshoz modern gépeket vásároltak, melyek egy részét Budapestről, más részét pedig az olasz Manzini cégtől szerezték be. A különböző gyümölcs- és zöldségfeldolgozások mellett mustsűrítéssel is foglalkoztak, melyet bérmunkában végeztetlek. 1940-ben kezdte meg működését az Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. fióktelepe Szegeden. 1942-ben az addigi 150.000 pengős alaptőkét 500.000 pengőre emelték új részvények kibocsájtásával. Ekkor állóeszközeinek értéke 4,7 millió pengő volt. A második világháborúban a gyár tovább fejlődött. A különböző félkész termékek (pulpok) tartósításával ekkor kezdtek el foglalkozni. Ebben az időben a szezonmunkában foglalkoztatott dolgozók száma 1800-2000 fő volt.
