Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Ipari üzemek
után 1935-ben vette át a nyomda igazgatását. A nyomdaigazgató más téren is kockázatot vállalt, itt nyomták a 30-as évek derekán Marx Tökéjének I. kötetét német nyelven. 1922-től 1950-ig itt jelent meg Tóth László szerkesztésében és kiadásában a Magyar sakkvilág c. folyóirat. Mindezek mutatják, hogy az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. tevékenysége messze túlnőtt a város keretein. Ugyanakkor a helyi közönség igényeit is igyekezett kielégíteni. Csak néhány, a kiadott lapok közül: Kecskeméti Lapok, Reformátusok Lapja, Kecskeméti Közlöny, Magyar-Róna, Duna-Tisza közi Gyakorló Orvosok Közlönye, Hajnalodik, Protestáns Szemle. A nyomda alaptőkéje az 1926. évi alapszabály szerint 11.200 pengő volt, amely 800 db, egyenként 14 pengő névértékű részvényből állt. 1930-ig az alaptőke 56.000 pengőre, a részvények száma pedig 4000-re emelkedett. A nagyarányú részvénykibocsátás segítségével a nyomda felszerelését jelentős mértékben sikerült modernizálni. Az átlagos munkáslétszám a 30-as évek elején 16-18 fő volt. Az előállított termékek értéke 6070.000 pengő. Az 1930-as évek végén, 40-es évek elején a nyomda termelése növekedett, bevételei évről-évre nőttek. Mindez azonban nem jelentette jövedelmezőségének növekedését, mivel a pénz értéke egyre csökkent. A prosperitás nem anyagiakban, hanem szellemiekben következett be a két világháború között. A második világháborúban Kecskemét és az ország hadszíntérré változásával a nyomda is nagy károkat szenvedett, papírkészletének jelentős része elpusztult. 1944. december 6-átó! azonban ismét működött a „Részvény-nyomda". 1945. február 25-től itt jelent meg a Nemzeti Függetlenségi Front, előbb a Független Kisgazdapárt, majd 1949. november 1-től a Magyar Függetlenségi Népfront lapjaként. A nyomda tekintélyét növelte, hogy a nyomda igazgatója, Tóth László 1944. dec. 17-től 1948. május I.-jéig Kecskemét polgármestere volt. Az üzemet 1949 decemberében államosították. 10 1952. március 27-én pedig a Kecskeméten működött Petőfi Nyomda, Hungária Nyomda, Részvény Nyomda, valamint a bajai, kalocsai és kiskunfélegyházi nyomdák összevonásával megalakították a Bács-Kiskun Megyei Nyomdaváílalatot. (A vállalat 1952-től 196l-ig 4 telephellyel rendelkezett.) 11 Az Első Hírlapkiadó és Nyomda Rt.-nek kevés iratanyaga került be a levéltárba. Az iratok jellegéből adódóan, az alapszabály figyelembevételével, három sorozatot alakítottunk ki. A közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok idörenben rendezettek csakúgy, mint az igazgatósági ülések jegyzőkönyvei és a levelezés is. Mivel az igazgatóság hatásköre kiterjedt a társaság ügyeinek egységes és közvetlen vezetésére, külön ú.n. „kvázi" titkársági osztályt nem alakítottunk ki. Az igazgatóság iratai között helyeztük el a mukásjegyzékeket és a munkakönyveket, mivel az igazgatóság gyakorolt felügyeletet a tisztviselők és alkalmazottak felett. A harmadik sorozatba a pénzügyi iratok kerültek. A kutatást semmiféle segédlet nem könnyíti meg, az iratok átlapozással kutathatók. Orosz László: A Részvény-nyomda története. In: Kecskemét - Tanulmányok a város múltjáról, jelenéről. (A város fennállásának 600 éves évfordulójára kiadta Kecskemét város Tanácsa.) Kecskemét, 1968. 280296. Heltai Nándor: A nyomtatott betű útja Kecskeméten. Kecskemét, 1958. 32-39. Bács-Kiskun megye gazdasági és kommunális fejlődésének 25 éve. 247.
