Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Pénz- és biztosítóintézetek

AZ APOSTAGI KÖZSÉGI HITELSZÖVETKEZET IRATAI 1888 - 1944 / doboz + 42 kötet = 0,99 ifin A szövetkezet alakuló közgyűlését 1888. szeptember 20-án tartolta. A megalakulást Kercsula János községi bíró indítványozta, akit a szövetkezet elnökévé választoltak. A taglétszám megalakuláskor 143 fő volt. A szövetkezet célja: „tagjainak erkölcsi és anyagi jólétét hiteligényeik kielégítése útján fejleszteni". Székhelye Apostag volt. Működése kizárólag Apostag községre terjedt ki. A megalakulás tartama - az alapszabály szerint - 15 év volt. A hitelszövetkezet tagja leheteti „a szövetkezet területén élő egyén, nagybirtokos, aki a 10 korona belépési díjat kifizette. Nem lehettek tagjai becstclenséggel bélyegzett egyének, valamint olyanok, akik uzsorás üzletekben vettek részt." A tagok által fizetendő egy üzletrész értéke 25 Ft volt. A szövetkezet tagjainak kölcsönt adott: váltóra, kötelezvényre, folyószámlára. A szövetkezet a felvehető hitelt 25.000 Ft-ig terjesztette ki. Az alapszabály szerint a hitelszövetkezetet feloszlottnak akkor tekintették, ha tagjainak száma l()-re csökkent és 3 hónap alatt nem gyarapodott. Az Apostagi Községi Hitelszövetkezet a Pest Megyei Hitelszövetkezettel szoros öszszeköttetésben állt, melynek a községi szövetkezet egész működésére nézve ellenőrzési joga volt. A megyei szövetkezet később a Hazai Szövetkezetek Központi Hitelszövetkezelévé alakult. így az Apostagi Községi Hitelszövetkezet az új intézet kötelékébe lépett át 1896. januárjában. 1899. október 8-ától az 1898: XXIII. t.c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet tagja lett. A hitelszövetkezet megszűnésére vonatkozó iratok nem maradtak meg. A hitelszövetkezet fennállását tekintve igen hosszú életűnek mondható, ennek ellenére kevés iratanyaga maradt meg. A megmaradt iratok nem tükrözik az intézet működése kori szervezeti felépítését, ezért nem hoztunk létre ú.n. „kvázi" osztályokat, hanem kél sorozatot alakítottunk ki. Az egyik sorozatba soroltuk be a vezetéssel kapcsolatos iratokat, a másikba a tényleges pénzkezeléssel kapcsolatosakat. A hitelszövetkezet működésére vonatkozó adatokat találhat még a kutató a Kalocsai Cégbíróság iratanyagában (VII. 2/c Ct. 29 sz. alatt).