Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Pénz- és biztosítóintézetek

XL 216 A FÉLEGYHÁZI TAKARÉKPÉNZTÁR IRATAI 1912 -1949 / doboz + 9 kötet = 0,39 ifm A takarékpénztár 1869-ben kezdte meg működését Kiskunfélegyháza székhellyel. Alapszabály szerinti célja volt: „betétek elfogadása, és azoknak a kezelés általi tőkék képzése, azok biztos elhelyezésével saját tökéjének hasznosítása, az ipar, kereskedelem, valamint a közvagyonosodás előmozdítása". Induláskori alaptökéje 200.000 Ft volt, mely 4.000 db 50 Ft névértékű részvényből állt. A takarékpénztár üzletágai voltak: - betétek kamatozásra való elfogadása, - kölcsön, és törlesztéses kölcsön nyújtása, - váltó leszámítolása és visszleszámítolás, - magyar államkötvények és más értékpapírok vétele és eladása, - folyószámlahitel nyújtása - ingatlanok vétele és eladása, - felesleges pénzkészletének más pénzintézeteknél való elhelyezése, - termény- és áruraktár létesítése, a beraktározott árukra kölcsönök nyújtása, - termények és áruk bizományba való vétele és eladása, - mindenféle kereskedelmi és ipari ügyletekkel való foglalkozás. A takarékpénztár kölcsönt nyújtott telekkönyvezett földbirtokra, tclekkönyvezett és tűzkár ellen biztosított házakra, háztelkekre és szőlőre. Az Állami Bankok Központi Irodája utasítása szerint az 5490/1948. Korm. sz. rendelet alapján az Angol-Magyar Bank Rt. Kiskunfélegyházi Fiókja és a Félegyházi Takarékpénztár 1948. augusztus 31-ével megszüntette önálló működését. Ez után a két pénzintézet összevontan, az államosított Kecskeméti Takarékpénztár és Népbank Kiskunfélegyházi Fiókjaként folytatta működését. A fiók vezetője Baller Ferenc lett. (A Kecskeméti Takarékpénztár és Népbank korábbi elnevezése Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank volt.) A Félegyházi Takarékpénztár megalakulása körüli időből nem maradt meg iratanyag. (A bevezetőben írt adatokat az 1947. június 17-i, módosított alapszabályból merítettük.) A rendezés során az iratok jellegéből adódóan 3 sorozatot alakítottunk ki. Az első sorozatban a pénzintézet vezetésével kapcsolatos iratok kerültek, sajnos sem a közgyűlési, sem az igazgatósági jegyzökönyvek - egy év kivételével - nem maradtak meg. Az ügyfélkört reprezentáló levelezés is hiányos, csak a 30-as évekről ad gyér áttekintést. A második sorozatban a vagyon- és adóügyi iratok, a 3. sorozatban a pénzügyi iratok kaptak helyet. A hiányos iratanyagban való kutatást semmiféle segédkönyv nem könnyíti meg, az iratok átlapozással kutathatók.