Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Pénz- és biztosítóintézetek

A KECSKEMÉTI KERESKEDELMI IPARHITELINTÉZET ÉS NÉPBANK IRATAI 1876 - 1947 22 doboz. + 2 kötet = 2,58 ifm A pénzintézet alapításának eszméje a „Kecskeméti Kereskedelmi Testület" köréből indult ki 1867-ben. Az 1869-ben felterjesztett alapszabály jóváhagyást akkor nem nyert. Sok huzavona után 1871. május l-jén alakult meg az intézet, s kezdte meg működését 100.000 forint alaptőkével. 1 részvény I szavazatot ért. 1896-ig 100.000 forint alaptökével működött, ekkor 150.000 frt-ra emelték fel az alaptőkét. A társaság üzletköre felölelte a banki üzletágak minden fajtáját. A pénzintézet részt vett a kecskeméti „Egyesült GÖztéglagyár Rt.", az „Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet" alapításában. A bank történetében jelentős dátum 1910 és 1911. Ekkor épült fel a bankpalota Kecskemét főterén (Korb Flóris tervei alapján). 1912-től a bank vezetősége elvállalta az „Adria Biztosító Társulat" főügynökségi feladatait, s ettől kezdve biztosítási ügyletekkel is foglalkoztak. Az 1913. november 2-án tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározták a „kötelező takarékbetéti üzlet" bevezetését. (1913-ban a bank elnöke Pacsu Mihály volt, az. igazgatóság 13 tagból állt, köztük: Bagi László, Beretvás Pál, dr.Horváth Mihály, dr.Kecskeméti Lajos, a felügyelőbizottság tagjai között volt: Bleyer Ferenc, Katona Zsigmond). 1935-ben a bank elnöke dr. Sárközy Jenő, alelnök Baktay Albert volt. 1939-ben a Népbankba olvadt a Kerekegyházi Első Takarékpénztár Rt. Érdekeltségei voltak az említett két intézményen túl: az Ocsa-Alsónémedi Egyesült Takarékpénztár Rt.-nél. a Kecskeméti Sertéshízlalók Gőzmalma Rt.-nél és a Kecskemét városi Idegenforgalmi Iroda Kft.-ben. 1943-ban a bank elnöke még mindig dr. Sárközy Jenő, alelnöke Kovács Sándor, jogtanácsos dr.Hegedüs Ferenc volt. A pénzintézetet 1948-ban államosították. A megmaradt, levéltárba került iratok rendszerét a rendezés során alakítottuk ki, mivel a csekély terjedelem nem tette lehetővé, és szükségessé sem az eredeti struktúrába való rendezést. Három sorozatot alkítottunk ki a fondon belül. Az első sorozatba kerültek a pénzintézet irányításával kapcsolatos iratok: a közgyűlés és az igazgatóság jegyzőkönyvei. Ez utóbbi szinte az. alakulástól 1942-ig teljes, sajnos csak 1936-tól van hozzá mutató. A második sorozatba a bank vagyoni helyzetével kapcsolatos iratok, a harmadikba pedig a banki tevékenységgel, kimondottan a kölcsönügyekkel kapcsolatos iratok kerültek.