Pintér Ilona: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára XIV. Személyek fondfőcsoport repertóriuma - Segédletek 5. (Kecskemét, 2000)

Bevezető

XIV. 55. TÓTH LÁSZLÓ KECSKEMÉTI POLGÁRMESTER IRATAI 1869 -1973. 6 doboz. = 0,70 ifm Tóth László (1895-1964) Kecskeméten született. Nyolcan voltak testvérek. Édesapja kőműves, a szociáldemokrata párt helyi szervezetének egyik alapítója volt. Nehezen éltek, középiskolába csak ő járt a családból. 1913-ban érettségizett. Az első világháborúban apja, három testvére és ő maga is részt vett. Anyja egyedül maradt a kisebb gyerekekkel és belerokkant a napi gondokba meg a fronton lévőkért való szüntelen aggódásba. (A „Kedves Édesanyám!" kezdetű levelek nem az édesanyjához, hanem az anyósához, Csabai Gergelynéhez íródtak.) 1918 októberében szerelt le, visszatérve Kecskemétre azonnal az élet sűrűjébe került, titkára lett a kecskeméti nemzeti tanácsnak. Március 2l-e után tagja a direktóriumnak és a munkástanácsnak, egyik szerkesztője a Magyar Alföldnek. A tanácsköztársaság parlamentjében Berényi Pál mellett ő képviselte a várost. A tanácsköztársaság alatt kifejtett tevékenységéért izgatás címén másfél év börtönre ítélte a Kecskeméti Törvényszék. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt állt egészen 1944 őszéig. 1922-ben a Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt.-nél helyezkedett el, ahol különböző beosztásokban dolgozott, végül 1935-ben igazgató lett. Nyomdai működése során kiemelkedő irodalomtámogató munkát végzett. Itt készült a Tanú, a Válasz, az Apolló, a Magyarságtudomány és a Látóhatár című folyóirat, és jelentek meg többek között Aprily Lajos, Erdélyi József, Gelléri Andor Endre, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Németh László, Sinka István, Szabó Lőrinc és Szentkuthy Miklós művei. Szerkesztette és kiadta a Magyar Sakkvilág című folyóiratot, amelynek révén kapcsolatban állt nemcsak az ország, hanem szinte az egész világ sakkozóival és sakkfolyóirataival. Több mint száz sakkművet jelentetett meg, nemzetközi versenyeket szervezett a világ legjobb sakkozóinak részvételével. Közel háromezer kötetes sakk-könyvtára országos viszonylatban is jelentős volt. Könyveinek leltára megtalálható a fondban. A könyvtár a halála után - szándékának megelelően - a Magyar Sakkszövetség tulajdonába került. Tóth László 1944 végéig nem kapcsolódhatott be a helyi politikai és közéletbe, ekkor azonban megváltozott a helyzet. 1944. december 17-én ő lett a város polgármestere, és visszatérhetett a szociáldemokrata párt soraiba is. Az 1945-ös országgyűlési képviselő-választáson mandátumot szerzett, amelyről azonban az összeférhetetlenségi törvény miatt nem sokkal később lemondott. 1944. december 17-től 1948. május 1-jéig volt a város polgármestere, tovább rá, mint régi szociáldemokratára nem volt szüksége a politikának. A közéletből azonban nem vonult ki. Elnöke volt a Katona József Társaságnak és a Hazafias Népfront városi bizottságának, alelnöke a Hazafias Népfront megyei bizottságának, tagja a városi tanácsnak. A Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnökeként került az 1956-os forradalom helyi vezetői közé. A megyei pártbizottság 1956. október 25-én fordult hozzá segítségért az indulatok megfékezése érdekében, és kérte, hogy vállalja el a városi nemzeti bizottság elnöki tisztségét. 1956. október 31 -e és november 3-a között volt a testület elnöke, és az értékelők szerint jelentős szerepe volt abban, hogy Kecskeméten