Pintér Ilona: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára XIV. Személyek fondfőcsoport repertóriuma - Segédletek 5. (Kecskemét, 2000)
Bevezető
XIV.l. ALFÖLDY JÓZSEF BAJAI ORVOS IRATAI 1890-1959. 2 doboz = 0,18 ifin Alföldy József (1894-1941) Baján született, orvoscsaládban: apja és apai nagybátyja is orvos. Apja Alföldy Lajos, anyja Weidinger Flóra. Elemi és középiskolába Baján járt, az orvosi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte 1919ben. Az egyetemi tanulmányait megszakítva 1915-ben önként ment a háborúba, ahol mint leendő orvos katonai kórházakban dolgozott. Tizenöt hónapos frontszolgálat után hadnagyként szerelt le. A diploma megszerzése után Baján magánorvosként kezdett praktizálni. 1926-ban, amikor megnyílt a bajai városi közkórház tüdőosztálya, annak osztályos főorvosa lett. 1928-tól az OT1 bajai belgyógyászati rendelőjének vezető szakorvosi feladatait is ellátta. Az 1920-as évek közepétől rendszeresen publikált szaklapokban, főként a tuberkulózis gyógyításával kapcsolatos cikkeket. 1938-ban Korányi-díjat kapott. Rendkívül tevékeny életet élt. A magas színvonalú gyógyító tevékenység mellett kivette részét Baja társadalmi életéből is. Baja város erdei üdülőiskolájának létrehozását ő harcolta ki. Ügyvezető elnöke volt az Országos Gyermekvédő Liga helyi csoportjának. O szervezte a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének 1940. évi bajai nagygyűlését. Emellett ő volt Baja zenei életének egyik leglelkesebb szervezője. Tudományos eredményeiről ezt írja a Tuberkolózis Elleni Küzdelem szerkesztője: „Tudományos működéséből kiemeljük a véralvadás gyorsításának módszerét (antihirudin), a kísérleti anafilaxia és gümőkor kapcsolatát, a Groer-féle allergometriát illető vizsgálatait és különösen a retikuloendotel-rendszernek a gümőkorban elfoglalt szerepére vonatkozó több irányú, új szempontú megállapításait. Ennek a kérdésnek külföldi vonatkozásban is Alföldy volt egyik legismertebb szakértője." (TEK VI. évf. 3. szám) Fiatalon halt meg, 47 évesen szívelégtelenség végzett vele. Ebben valószínűleg nagy szerepe volt a korszellemnek, egészen konkrétan a fokozódó zsidógyülöletnek és a zsidótörvényeknek, bár őt magát csak közvetve érintették. Katolikus hitre tértként ekkor még biztonságban tudhatta magát és családját. Haláláig a városi közélel megbecsült szereplője volt, a helyi lapok terjedelmes nekrológokban búcsúztak tőle. A fond nagyobb részét az Alföldy József személyérc vonatkozó iratok alkotják, kisebb részét családtagjaival és rokonaival kapcsolatos iratok teszik ki. Az utóbbiak mennyisége igen kevés, egy-egy személyhez általában csak néhány irat tartozik. A csekély terjedelem miatt nem soroltuk másik fondba a rokonok iratait. Alföldy József szívesen és sokat fényképezett, ezért nagyszámú fénykép is tartozik a fondhoz. Mivel azonban a képek a család számára készültek, nincsenek feliratozva, emiatt a többségükről nem tudni, hogy kit ábrázol. Sok kép erősen szennyezett. Alföldy József szűkebb és tágabb családjának tagjairól a következő életrajzi adatokat lehetett az iratanyagból megtudni:
