Pintér Ilona: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára XIV. Személyek fondfőcsoport repertóriuma - Segédletek 5. (Kecskemét, 2000)

Bevezető

XIV. 3. BAGI LÁSZLÓ KECSKEMÉTI ÜGYVÉD IRATAI 1858 - 1859. 2 doboz = 0,26 ifin Bagi László (1819-1904) jelentós alakja Kecskemét történetének. Iskoláit Kecskeméten, Szegeden és Pesten végezte. 1846-ban tette le az ügyvédi vizsgát. 1847. november l-jén Kecskeméten tb. tiszti ügyésszé nevezték ki, 1848-1850 között pedig tiszti ügyészként működött. 1850-ben ügyvédi irodát nyitott, amely a várostól is kapott megbízásokat. Az ügyvédi hivatást kis megszakítással egészen a kiegyezésig gyakorolta. A megszakítás 1861-ben történt, amikor az alkotmányos hatóságok visszaállításakor Pest megye kecskeméti törvényszékének táblabírájává választották. 1867-től 1872-ig ő volt a város főbírája, 1872-től 1878-ig pedig a polgármestere. 1879-től az 1896-ban történt nyugdíjazásáig a városi árvaszéken dolgozott, 1884-től mint árvaszéki elnök. (Életrajza: Életrajzi lexikon 24. 1., arcképe: XV. 5. 7. szám) A fond a személyével kapcsolatosan egyáltalán nem tartalmaz adatokat, és működésének is csak egy igen kis részletébe enged bepillantást. A Kecskeméti es. kir. Telekkönyvi Tanács 1858/59-bcn végezte a kecskeméti puszták telekjegyzőkönyveinek kiigazítását. Az ügyben a várost Bagi László képviselte, aki a megbízás teljesítése után nála maradt iratokat levéltárba adta. Összesen 603 ilyen ügyirat van, ezek képezik a fondot. Minden ügyirat kizárólag felzetekböl áll. Az első mindig a kecskeméti polgármester kérvényének felzete, amelyben egy adott telekjegyzőkönyv kiigazítását kéri a telekkönyvi tanácstól. A szöveg nyomtatva van, de a telckjegyzőkönyv számát és a tulajdonos nevét kézzel írták rá. A második felzet végzés a telekkönyvi tanács irodájában megtartandó tárgyalás időpontjának kitűzéséről. A harmadik a tárgyalási jegyzőkönyv címet viseli, de nem szól másról, mint arról, hogy miután a felek nem tudtak megegyezni, a tulajdonjogi igényt rendes kereset útján kell érvényesíteni. Rajtuk kívül halasztási kérelmek felzetei és halasztást engedélyező végzések vannak még az ügyiratban. Lényegében tehát az iratokból azon túl, hogy a városnak melyik tulajdonos hol található birtokával kapcsolatban volt vitája, semmit nem lehet megtudni. 1. d. A kecskeméti pusztai telekjegyzőkönyvek kiigazításával kapcsolatos iratok 3 - 288. szám 1858 - 1859. 2. d. Ua. 289-603. 1858 - 1859.