Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)

A Kiskun Kerület területén alakult vegyes szolgabíróságok igazgatási és jogszolgáltatási tevékenysége 1854-1860

birtokátruházások ügyintézési módját. Egy bizonyos földterület adásvételekor a következő eljárási állomások követhetők: 1. Az üzletkötők az illetékes járás kapitányságának polgári bíróságán megjelentek és szóban is megerősítették az általuk írásban beadott adásvételi szerződést. 2. A bíróság kirótta az illetéket az érték utáni százalékban s ezt a felek a királyi adóhivatalban befizették, a bíróság pedig az örökítést 30 napra kifüggesztette. Ez idő alatt az adásvétel a Jászkun Kerületben érvényes jog és jogszokás szerint kifogásolható volt. 3. Amennyiben nem érkezett az adásvétel tárgyát illető ellentmondás vagy kifogás, átadták az ügyiratokat az illetékes helység - pl. Félegyháza város föbírájának további intézkedésre. Ez azt jelentette, hogy az adásvételt beiktatták a helység „Birtok változási nyilvántartókönyvébe'\ Tehát egy-egy birtokátruházási ügy körülményeinek teljeskörü megismeréséhez a járási kapitányság mint bíróság polgári tagozatának mutatóit és az érintett település birtokátruházási nyilvántartásait is meg kell nézni. A hagyatéki ügyeknél a tulajdonjog változás hasonló módon követhető. A bűnügyi tagozat működése során keletkezett iratokat 1858 elejéig kútfőkbe csoportosították, de az egyes kútfők tárgyaiban átfedések figyelhetők meg. Itt találhatók, a többi fenyítő irat között olyan ügyek is, amelyekben a Félegyházi cs. kir. Kapitányság mint Vizsgáló Bíróság járt el. A vizsgáló bírósági tevékenység azonban csak az ügyiratok tartalmából állapítható meg, iratcsoportban nem különíthető el. Az egyes kútfők tárgyi meghatározása az iratok tartalma szerint: I. : ítéletek, tárgyalási jegyzőkönyvek, esetfelvételi jegyzőkönyvek, tanúvallomások. II. : Börtönbe zártak, illetve vizsgálati foglyok lajstromai, bizonyítványok előéletükről, vagyoni helyzetükről. Kihágásokról készült jelentések, más hatóságok átiratai, melyekben többnyire egy-egy tanú kihallgatását kérték. III. : Idézési parancsok kézbesítése, az idézettek nyomozása, kapcsolódó jelentések, rabok kérelmei, a rabsághoz kötődő pénzügyek. A dokumentumok között sok a német nyelvű, de az iktatók és a mutatók bejegyzéseit magyar nyelven írták. A bírósági nyilvántartásokat szintén magyar nyelven vezették. Ezekből a nyilvántartásokból megismerhetők a vádlott vagy a vizsgálati fogoly személyi adatai, lakóhelye, a bűneset és a fogvatartás ideje, néha bejegyezték a kapcsolódó intézkedéseket is.