Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
Az egyes települések közigazgatása 1848-1876
Az egyes települések közigazgatása 1848-1876 Az 1848-ban megalkotott államszervezet egyik jellemzője éppen a helyi közigazgatási egységek jellegének megváltozása, önkormányzatokká alakítása volt. A Jászkun Kerületben már léteztek a polgári igazgatás gyökerei, de a kibontakozást a feudális környezet és államrendszer korábban nem tette lehetővé. Az 1848-as márciusi forradalom után a szervezeti változások első lépéseként. Pest vármegye példáját követve, megalakultak az úgynevezett „csend és rendre ügyelő választmányok" (közcsendi bizottmányok). Kunszentmiklóson március 21-én, Félegyházán március 26-án, Szabadszálláson április 4-én, Halason április 9-én, . Majsa és Fülöpszállás mezőváros választmányának alakulási időpontját nem ismerjük. E választmányok feladata a rend fenntartása, a nemzetőrség szervezése, és az ezzel kapcsolatos összeírások elkészítése volt. A „csend és rendre ügyelő választmányok" megalakulása után április végén, május elején a hivatalban levő tanácsok lemondtak. A községi tisztújításokat május 20-31 között tartották az 1848:23. tc. szerint. Ugyanekkor alakultak meg a községi képviselőtestületek is. Az 1848:25. tc. 14 §-a a közigazgatás belső rendjét változatlanul hagyta. A helyi forradalmi szervek, a közcsendi bizottmányok május végéig megszűntek és feladataikat az újonnan alakult tanácsok és képviselőtestületek vették át. A törvény a képviselőtestületnek rendelte alá a tanácsot, de mert ez a tanácsnokok számára tekintélyvesztéssel járt, a gyakorlatban óvakodtak a függő viszony érzékeltetésétől. Mindkét testület elnöke a főbíró volt, gyakran üléseiket is együtt tartották. A hadihelyzet és következményei nem hagytak időt az új igazgatási rendszer kibontakozására. A szabadságharc leverése után bevezetett neoabszolutizmus, a katonai igazgatás, majd a Bach-féle közigazgatási reformok a létező rendszerek alapvető változását eredményezték. 1849. szeptember 20-án a Jászkun Kerület átszervezésével megbízott kormánybiztos betiltotta a helységek közgyűléseit. A megszűnt közgyűlések helyett úgynevezett gazdasági gyűléseket tarthattak, és ismét visszaállították az 1848 előtti kistanácsokat, vagy más néven külsőtanácsokat. A külsőtanács tagjainak 1848 előtt szokásos választását eltörölték, kinevezésük a járási kapitány joga lett. Az új tisztségviselőket a járási kapitány javaslatára és a két tanács véleményének meghallgatása után a főkapitány nevezte ki. 1850. márciusától minden helységben kinevezett tisztségviselők vették át az irányítást. Az új községi szervezetről a helytartóság által kidolgozott ideiglenes rendezési javaslat készült 51 amelyről a Jászkun Kerület főkapitánya is véleményt mondott, de a javaslatot már novemberben elvetették, s a bevezetését bizonytalan időre elhalasztották. 51 „Utasítás a községi közügyek ideiglenes szabályozására Magyarország szabad királyi városaiban, s rendezett tanáccsal bíró egyéb községeiben" Labádi, 1989.
