Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)

A Jászkun Kerület törvénykezési szervezete 1861-1872

rendkívüli események hatására esetlegesen vagy külön meghatározott területre és hatáskörrel felállított bíróságok. Elsőként az 1861. október 5-én kelt császári rendelettel létrehozott hadbíróságot kell megemlíteni. A Jászkun Kerület, Csongrád vármegyével együtt a Szegedi Várőrségi Hadbíróság illetékességébe került, melynek székhelye Szegeden volt, parancsnoka pedig a szegedi katonai állomásparancsnok lett. A rendelkezés tételesen felsorolta mindazokat a bűnügyeket amelyeket a katonai bíróság hatáskörébe utalt: pl a zendülést, a felségárulást, a közhatóság elleni erőszakos cselekvést, a vasutak és távírdák rongálását. A vétségek közül a katonai bíróság ítélkezett a politikai természetű ügyekben, ilyen vétségnek számított például a hatósági intézkedések leaiacsonyítása, vagy azok elleni izgatás, a csődülés, az 40 aláírások gyűjtése stb. A cs. kir. állami tisztviselőket bűnvádi ügyekben szintén a katonai bíróságokhoz rendelték, ítéleteikre pedig az 1852. május 27. kiadott büntető 41 törvénykönyv érvényességét határozták meg. Külön bíróságként működött a helytartó 1863. május 6-án kelt rendeletével engedélyezett rögtön ítélő bíróság is. A május 6-i rendelet után, kerületenként külön, 7-7 főből és az illetékes kerület kapitányából megalakultak a rögtönítélő bíróságok. A közvádló feladatkörét itt is a tiszti ügyészek kapták. Előírták, hogy: 1. minden rögtönbíráskodás alá tartozó eset iratait fel kell terjeszteni az alkapitánynak, mint törvényszéki elnöknek, 2. az iratok alapján csak az alkapitány rendelheti el a rögtönbíráskodást, 3. a kapcsolódó számadásokat a főkapitánynak kötelesek bemutatni. A november 16-i kisgyűlésen a tapasztalatokból okulva kimondták, hogy az egyes kerületek kapitányai, mint rögtönítélö bíróság elnökei e tekintetben a Jászkun Kerület törvényszéki elnökétől függetlenek, s csak, mint tényt kell bejelenteniük, tudomásul vétel miatt, a rögtönbíróság összehívását. A jogszolgáltatás felvázolt szervezeti és hatásköri módozata lényegében az 1868:54. tc. elfogadásáig létezett. A kiegyezés által megteremtődött azoknak a közjogi és szervezeti intézkedéseknek a lehetősége amelyek a további polgári átalakulást támogathatták. Megkezdődhetett az új igazságszolgáltatási szervezet kiépítése. Az 1868:54. tc, mint liberális és demokratikus törvénykezési eljárás, kimondta az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét és a nemesi jogok eltörlését. Elvetette az ITSz-t, megszüntette az 1848 előttinek megfelelő törvénykezési helyzetet. A polgári törvénykezési rendtartás hatályba lépte után minden bíróságot megszűntnek tekintettek, amit a törvény külön név szerint kiemelve fenn nem tartott. így megszűnt a jászkun kapitányi szék bírói hatásköre is. A kapitányi szék választott bíróságként sem működhetett tovább. Azoknak a szerződő feleknek, akik szerződéseikben 40 BKML. Kf. lt. Kk. kap. kig. IV. 715/1862. 41 BKML. Kf. lt. Kk. tü. 1200. érk/1863. 42 BKML. Kf. lt. Kk. Kap. 1103. érk./1863.