Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
Kiskun Kerület Kapitányságának közigazgatása 1861-1867
Az itt található ügyiratok kiskorú örökösök hagyatéki ügyeiben létrejött járásbírósági aktákat, árvaszéki határozatokat, haláleset felvételeket, hagyatéki leltárakat, esetenként árverési jegyzőkönyveket tartalmaznak. Az utólag sorszámozott ügyiratot iratborító fogja össze, mutatója nincs. Kiskun Kerület Kapitányságának közigazgatása 1861-1867 Az 1860. október 20-án kiadott Októberi diploma elvei szerint az igazgatási és törvénykezési feladatok végrehajtása ismét az alkotmányos intézmények hatáskörébe került. A Bach-féle területrendezés érvényét vesztette, lehetővé vált a régi megyehatárok visszaállítása. A visszaállított törvényhatóságok és azok közigazgatási szervei az 1847-es és az 1848-as állapotot tekintették közjogi, szervezési és működési alapnak. A megmaradt cs. kir. szakigazgatási hatóságok viszont az 1849 utáni rendeleteket tartották érvényesnek. Az önkormányzati és az állami szakhivatalok működési rendjének elveiben kettősség alakult ki. A törvénykezést illetően szintén történtek változások, ebben irányadónak az Országbírói Értekezlet határozatait fogadták el. Az új önkormányzati szervezet 1861. március 1-november 16-ig létezett. A Kiskunság 1849 és 1860 közötti időszakban létesített járásokra osztása megszűnt, s a kiskun települések ismét egy járást alkottak, az 1848. előtti Kiskun Kerület elnevezéssel. A kerület vezetője a kiskun kapitány lett. A kerületi kapitányok módosítás nélkül tértek vissza az 1848 előtti feladatokhoz. Az egyes tisztviselők hivatali hatáskörének meghatározásakor szintén az 1848 előtti állapotot tekintették irányadónak. A rövid ideig létező autonóm igazgatási időszak igazgatási munkájának többségét a megszűnt cs. kir. járási hivatalok árvabizottmányi és polgári törvénykezési iratainak községek szerinti szétválogatása és visszaadása jelentette. Az irat átadásokra az érintett hivataloknál külön kitértünk. Központi utasításra megmaradtak a cs. kir. adóhivatalok, de az egyenes adózással kapcsolatos ügyeket - korábban ezeket a szolgabírói hivatalok intézték - a járási pénzügyigazgatóságok vették át. Az adófelügyelők és az adóhivatalok a pénzügyigazgatóságok alárendeltjei lettek. 1861. december 4-én a Jászkun Kerület élére új, kinevezett tisztikar került, s ismét az abszolutisztikus igazgatási rendszer elvei léptek életbe. A törvénykezésben érvényben maradtak az Országbírói Értekezlet határozatai. Az egyenes adók kezelése az állami pénzügyi hivatalok hatáskörében maradt. Az 1861. márciusában visszaállított járási területi rendszer nem változott. Azaz a Jászkun Kerület hagyományos hármas tagolódása - Jász, Nagykun, Kiskun
