Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)

A Kiskun Kerület területén alakult vegyes szolgabíróságok igazgatási és jogszolgáltatási tevékenysége 1854-1860

Bejegyezték az ügy tárgyát és az intézkedést, illetőleg sokszor csak az ügyben hozott intézkedést. Az iratok nyelve magyar. A Kunszentmiklósi es. kir. II. oszt. Járásbíróság Szabadszállásra vonatkozó iratait 1861-ben kapta vissza a község. Az átadás körülményeit a IV. 658-as fondnál ismertetjük. Az iratok kutatása csak átlapozással történhet. A járásbíróságtól visszaadott polgári peres anyag levéltári rendezését 1966-ban Fábián István végezte el. 0 a rendezés során az egész polgári peres anyagból egy állagot alakított ki, melyet akkor az V. 445. a. levéltári állagba sorolt. Szabadszállás kora polgári kori iratait jelenleg a Bács-Kiskun Megyei Levéltár fondjegyzékében az V. 376. b. állag tartalmazza, a Kunszentmiklósi es. kir. II. oszt. Járásbíróság Szabadszállásra vonatkozó iratainak fizikai helye ezért ebben az állagban van. A Kiskun Kerület területén alakult vegyes szolgabíróságok igazgatási és jogszolgáltatási tevékenysége 1854 - 1860 A Magyarországon bevezetendő végleges közigazgatási rendszer szervező rendeletét 1853. január 10-én hagyta jóvá a császár, s azt a megfelelő miniszteri ellenjegyzések után január 19-én közzétették. A korábbi kormányzati kerületek ezentúl helytartósági osztályokká alakultak. A Pest-Budai Kormányzati Kerület élére - helytartósági osztályvezetőnek a korábbi kerületi főispánt, Augusz Antalt nevezték ki. Tényleges működését az osztály 1853. május 1-én kezdte meg. A közigazgatási rendszer átalakításának következő lépcsője a megyei és a járási hatóságok átszervezése volt. Az alsófokú igazgatási hatóságnál, a szolgabíróságnál - a Jászkun Kerületben ezt változatlanul kapitányságnak nevezték - tartalmi és szervezeti változásokra került sor. A járási igazgatási hivatalok hatáskörében ismét összevonták az igazgatási és a jogszolgáltatási feladatokat. A kettős funkció következményeként létrejött szolgabíróságokat, vegyes szolgabíróságoknak (Gemischtes Stuhlichteramt) nevezték. A kiskunsági cs. kir. kapitányságok közigazgatási hivatalként működtek, de az élükön álló kapitány egyben a „cs. kir. kapitányság mint bíróság" vezetését is ellátta. A szolgabírói hivatalok szervezése országosan személycserékkel és területi átcsoportosítással járt. A Jászkun Kerület új járásokra tagolása 1854. január 6-ra készült el A volt Kiskun Kerület tovább osztódott, s a Kunszentmiklósi és a Félegyházi járásból leválasztott területen, Halas központtal létrejött a Halasi járás. A Jászságtól területileg elkülönült jász tulajdonú kiskunsági puszták - Kara és Kocsér