Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
A Jászkun Kerület járási szintű közigazgatása 1849-1853
szeptember 13-án kelt belügyminiszteri rendelet szabályozta. 7 Feladatuk lett: a törvények és rendeletek kihirdetése és végrehajtatása, a közbiztonság fenntartása s az ehhez kapcsolódó teendők ellátása, a népességnyilvántartás, a házassági, örökbefogadási és törvényesítési ügyek felügyelete. Kötelesek voltak a katonai szervezetek munkáját támogatni, az újoncozásnál, beszállásolásnál, élelmezésnél közreműködni. A járási kapitányságon vezették a szabadságos katonák nyilvántartását, végezték el a szükséges katonai nyomozásokat. Hatáskörükbe tartozott: a szegényügy, és egészségügy felügyelete, az idegenek ellenőrzése. Intézkedtek az elemi csapások megelőzéséről illetve a károsultak megsegítéséről. Felügyeletet gyakoroltak a járásukba tartozó községek gazdálkodása és politikai vezetése felett. Sem a járások sem a községek nem használhatták tovább korábbi címereikkel ellátott pecsétjeiket, helyettük a hivatalos eljárásoknál a császári sassal és a hivatalt megnevező körirattal ellátott pecséteket készítettek. A kiváltságokra utaló jelképek, a kiváltságokkal együtt áldozatul estek a hatalom egységesítő törekvéseinek. Az új közigazgatási rendben megszűnt a községi elöljárók helyi jelölése és választása, személyükre a járási kapitány adott javaslatot, a kinevezés joga pedig a főkapitányhoz került. A kapitány hivatali kötelességébe tartozott a községek rendszeres időközönkénti személyes ellenőrzése, esetenként részt vett a községi tanácsok ülésein, a tisztújításokat, tiszti vizsgálatokat legtöbbször ő vezette le. A község elöljáróit a kapitány fel is menthette. A járási hivatalok legjelentősebb feladata, az építészeti, egyházi és iskolai igazgatás felügyelete mellett, az egyenes adózás ügyintézésében való közreműködés volt. A rest adófizetés serkentéséhez a katonai csendőrség segítségét is igénybe vehették. 8 Az új közigazgatási rendszert az 1850. február 4-én tartott összkerületi közgyűlésen ismertették a községek elöljáróival. A további átalakulás elsősorban az új hivatalok létrehozásában nyilvánult meg. A cs. kir. járási kapitányságoknak jelentős feladatokat adott az új adónemek bevezetése. Ilyen volt: az 1850. március 4-től rendszeresített földadó, illetve 1850. májusától a fogyasztási adó. 1851. novemberétől külön cs. kir. adóhivatalok létesültek. A Kiskun Kerületben ilyen hivatalt Halason és Kunszentmiklóson, majd később Félegyházán szerveztek. Az adózás ügyeinek irányítása és ellenőrzése 1851. február 20-tól új országos hatáskörű szerv, a Magyarországi Pénzügyi Országos Igazgatóság fennhatósága alá került. Az országos pénzügyi igazgatóságnak alárendelve 18 Pénzügyi Körzeti Igazgatóságot alakítottak. A Kiskun Kerület új járásai a Szegedi Körzeti Pénzügyi Igazgatósághoz tartoztak. A járási kapitányokat a hatáskörükbe utalt területekre vonatkozóan 9 meghatározott időszakhoz kötődően beszámolásra kötelezték. Ezért 1851-től minden 7 Az ország új véglegesnek szánt közigazgatási szervező rendeletét 1850. szept. 8-án hagyta jóvá a császár, és szept. 13-án adta ki a belügyminiszter. " BKML. Kf. It. Ksztm. Kap. Levelező könyv. 1850. április 9 A Jászkun Kerület ekkor a Pest-Budai Közigazgatási Kerületbe tartozott, nyolc más megyével együtt. A kormányzati kerület élére 1850, dec. 8-án nevezték ki a magyarországi helytartónak alárendelt Augusz Antalt. A kormányzat 1851. jan. 1-től lépett életbe.
