Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
Bevezető
Ez a közigazgatási hálózat a törvények által szabályozottan működött 1876-ig. Az 1876:33. tc.-el többek között létrehozták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét, amely megyékbe Dorozsma kivételével az egykori Jászkun Kerület községeit és rendezett tanácsú városait beolvasztották. A Kiskun Kerület Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe, Dorozsma nagyközség Csongrád vármegyébe került. 1950-ben Bács-Bodrog vármegye Magyarországhoz tartozó három járásából és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli területeiből megalakult Bács-Kiskun megye. A kiskun települések közül Kiskunlacházát Pest megyéhez csatolták, hat település pedig az új megye része lett. Az ugyanekkor megalakult Bács-Kiskun megyei Levéltár ezért az egykori kiskun települések közül csupán a megye igazgatási egységébe tartozó Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Szabadszállás és Fülöpszállás levéltári anyagának megőrzésére kapott jogosultságot. Levéltári segédletünk ez utóbbi települések és járási szintű hatóságaik 1848 áprilisa után keletkezett dokumentumait 1876-ig, a Jászkun Kerület megszüntetéséig tartalmazza. A Kiskun Kerület itt bemutatott járási szintű fondjait 1926-ig a Kiskunfélegyházi Főszolgabírói Hivatal őrizte 2 , amikor alispáni utasításra Pest vármegye Levéltárába szállították. Sajnos a II. világháború alatt, Pest ostrománál jelentős részük helyrehozhatatlan károsodást szenvedett, illetve elpusztult. A megmaradt dokumentumok teljesen összekeveredtek, penészedtek, ezért kutathatatlanná váltak. Évtizedek múltán az iratok egy része a Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztályához, más része a Bács-Kiskun megyei Levéltár Kecskeméten létesített központi levéltárába került. 1987-ben végre lehetővé vált a teljes iratanyag fertőtlenítése, melynek megtörténte után az immár dobozba rakott de teljességgel limbus, teherautónyi iratanyag ismét Kiskunfélegyházán, a Bács-Kiskun megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlegében kapott helyet. Az ekkor megkezdett rendezői munka lezárását is jelenti e nyilvánosságnak szánt kutatási segédlet. Remélhetően számos a Kiskunság történelme iránt érdeklődő kutató talál majd izgalmas feladatot e dokumentumok feltárásában. A repertórium második része a levéltári fondjegyzék V-ös fondcsoportjába tartozó, a Kiskun Kerület egyes településeinek városi, illetve községi szintű iratait mutatja be. Ezeket az iratokat különböző időszakokban más-más levéltárosok rendezték, illetve átrendezték. Munkájuk megbecsülését hangsúlyozva az általuk kialakított rendszereket ahol lehetett megtartottam. Az azonos igazgatási rendszer hasonló működésének és irattermelésének átfogó bemutatását szolgálja a hivatali rendhez igazodó tagolás. Az egységesebb megjelenítés érdekében, a történeti azonosság alapján, a már községi fondként kezelt Szabadszállás, Kunszentmiklós, Majsa, és Fülöpszállás levéltári tagolásánál Félegyháza és Halas levéltárát tekintettem követendő példának. Az 1876-os időhatár oka a már említett történeti szempont, az egykori kiváltságolt Jászkun Kerület 1876. évi megszüntetése. A történeti egység nem teljes, hiszen e repertórium csak azt az iratanyagot ismerteti, amit a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára őriz. Szándéka a figyelemfelkeltés, a Kiskun Kerület átfogó kutatásának ösztönzése és segítése. 2 BK.ML. Kf It. Főszolgabírói ir. 4875/1926.
