Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

rúg. A terv az, hogy ezt a pénzt visszaperlik a Habsburgoktól, ha pedig nem tudják behajtani pénzben, akkor kisajátítják a pesszéradacsi harminckét ezer holdas kilenc Habsburg-majort, és szétosztják maguk között. Az akció és a Nemzeti Tanács élén Baky Miklós kunszentmiklósi földbirtokos állott, és körlevélben, melyet húsz kunsági birtokos írt alá, felszólította a kunokat és a jászokat, hogy csatlakozzanak az akcióhoz. Kérték már a jussukat a kunok 1911. januárjában Tiszától is, de Tisza természetesen nem akarta megzavarni a Habsburgokat ilyen aprósággal. Buza Barnához is fordultak segítségért, de mert választ nem kaptak, dr. Holló Gábor kiskunhalasi ügyvédnek adták az ügyet, A kun gazdák azt hiszik, hogy ez a mozgalmuk az oka az ellenük megindult vizsgálatnak. A szociáldemokrata párt földmíves megbízottja, Farkas Imre jelezte Budapesten, hogy ők fegyverekkel és ágyúkkal felfegyverkezve Pest ellen akarnak indulni, holott Kunszentmiklósnak mindössze negyven népőre van, a negyven közül pedig húsznak sincs fegyvere. A nagybirtokosok hadereje szintén nehezen mondható félelmetesnek, mert gróf Nemes János tizenhatezer holdas birtokán három katonaőr van. A szocialisták azonban valószínűleg nem tudnak arról, hogy kunszentmiklósi küldöttjük, Farkas Imre ellen fosztogatás címén feljelentést tettek. Farkas Imre jegyzőkönyvben megvallotta, hogy november elején, a forradalom kitörésekor, Kunszentmiklóson 40 kiló lisztet, cukrot, kávét és több más élelmiszert „szerzett". Fizessen Habsburg Károly ... — Az Új Szó, 1919. február 13. 1 Pogány beszédének vonatkozó részletére lásd e kötet 119. számú dokumentumát. Az Űj Szó, amely a kun földbirtokosok propagált redeptiós törekvéseit hitelcsen ismerteti, nem tudott vagy nem akart tudni e mozgalom mint fedőszorv mögött meghúzódó ellenforradalmi tervekről, melyekre viszont Pogány mutatott rá helyesen. Ahogy ezt a „kunokhoz" később csatlakozó, de hamarosan irányítóvá és budapesti összekötővé vált Hefty Richárd elbeszéli, a decemberi kunszentmiklósi felhívásnak, s az ennek nyomán kibontakozott — egyébként sohasem számottevő erejű — mozgalomnak „... még nem volt határozott ellenforradalmi jellege". A potenciálisan azonban már decemberben sem szimpatizáns törekvések ellenforradalmi vonásai csak Hefty bekapcsolódása után erősödtek meg, ill. öltöttek konkrét formákat, melyek között a Pogány által említett Budapest ellen vonulás terve is szerepelt. Az irányítók a szervezkedés januári leleplezése után kezdtek ismét — megtévesztésül — Az Űj Szó által ismertetett Habsburgokkal szembeni követelés szélesebb körű propagálásához. (HEFTY, 12—22. p.)