Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
DOKUMENTUMOK - I. AZ I. VILÁGHÁBORÚ SZOCIÁLIS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEIHEZ
KISKUNFÉLEGYHÁZA, 1917. JÚLIUS 1. A FÉLEGYHÁZI HÍRLAP TUDÓSÍTÁSA A KÁROLYI-PÁRT HELYI SZERVEZETÉNEK GYŰLÉSÉRŐL: KÁROLYI MIHÁLY, HOLLÓ LAJOS, JUSTH JÁNOS ÉS NAGY VINCE BESZÉDE Vasárnap 1 délután ünnepe volt városunk függetlenségi polgárainak. Az országos függetlenségi és 48-as párt képviseletében körünkbe érkezett gróf Károlyi Mihály, kit ez alkalommal lekísértek Justh János, Bakó József, Kobek Kornél, Nagy Vince s Holló Lajos országgyűlési képviselők. A nagynevű vendégekkel együtt jöttek még Szathmáry Mór volt képviselő s a pártnak több kültagja, akikhez az úton még csatlakoztak a ceglédi, nagykőrösi s kecskeméti küldöttség tagjai is. Néhány perccel 5 óra után érkezett meg a vonat, melyet több ezer főre menő közönség várt. Amint a gyorsvonat berobogott s a vendégek a vasúti kocsiból kiszállottak, a függetlenségi párt vezetőinek köréből előlépett Tóth József lelkész, s a függetlenségi népkör nevében, mint annak elnöke üdvözölte gróf Károlyi Mihályt, dr. Holló Lajost s a társaságukban levő vendégeket. Az üdvözlő beszéd elhangzása után Trungel Terike lépett elő s rövid üdvözlő szavak kíséretében remek virágcsokrot nyújtott át gróf Károlyi Mihálynak. Ugyancsak szép virágcsokrot nyújtott át Godó Margit is. Károlyi Mihály gróf köszönte meg ezután néhány szóban a szép s lelkes fogadtatást, mely után a díszes társaság kocsikra ült s a lakosság ezreinek sorfala közt vonultak a gyűlés színhelyére, a Ring-féle kerthelyiségbe. A Kossuth utcán két diadalkapu volt felállítva, mely kellemes meglepetésül szolgált az összes vendégeknek, kiket az egész útvonalon lelkesen ünnepelt s éljenzett az utca közönsége. A népgyűlést Tóth Imre elnök nyitotta meg és üdvözlő szavai után, szűnni nem akaró hatalmas taps és éljenorkán közben kezdett beszélni gróf Károlyi Mihály, aki szakadatlan ováció közben mondotta el beszédét. A beszédből a következőket közöljük: Hosszú szünet, hosszú hallgatás után ma először jelenek meg népgyűlésen. Először azért, mert három esztendeje annak, hogy Magyarországon tulajdonképpen szabadon gondolkodni, szabadon beszélni se lehetett. Űj