Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)
ellenforradalmárok vezetői között találkozhattunk május elején. 193 A pártonkívüli Horváth Zoltán (a Kiskunfélegyházi Nemzeti Tanács Elnöke), aki az aspiránsok közül egyedül hangsúlyozta komolyan, hogy ,,. . . a keresztény és nemzeti szavak mellett még nagy súlyt helyezek a demokratikus szóra . . .", azonban megbukott. Kiskunfélegyháza liberális polgárságának és az érdekeit felismerő és azt vállalni is merő ipari és agrármunkásságának száma együttesen is kevés volt ahhoz, hogy a KNEP (nem is a Kisgazdapárt!) színeiben induló Sallay János győzelmét megakadályozza. 194 Duna—Tisza köze, amely a háború előtt hagyományosan Justh-, ill. Károlyi-párti terület volt, a Károlyi-párt szétesésével a Kisgazdapárt politikai bázisa lett, s a legnagyobb mezővárosok középrétegeinek egy részére támaszkodva — a Kisgazdapárthoz viszonyítva persze jóval kisebb mértékben — a KNEP is teret nyert. 193 339. dok. 194 335. és 339. dok.