Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

változásnak csak kifelé, a külpolitikában van jelentősége, mert befelé a munkásság továbbra is kezében tartja a hatalmat, s azt mindenkivel, minden törekvéssel szemben feltétlenül megtartja és megvédi".

177 Kiskunfélegyházán ,,. . . a nyugalom zavartalan . . .", Kiskunhalason ,,. . . csend és rend van".

178 Bár a korábbi ellenforradalmi rétegek nyíltan kezdték hangoztatni véleményüket (Kiskunhalas: „A hangulat a lakosság körében igen vegyes, egyesek nemzetiségi ellentéteket igyekeznek szítani.", Ráckeve: ,,A lakosság hangulata izzó, amennyiben a volt virilisták igen fennhangon beszélnek velünk." stb.)

179

, a románok bevonulása, ill. a Peidl-kormány bukása és a régi vármegyei közigazgatás működésének megindulása előtt a hatalmat sehol sem kísérelték meg átvenni. A hatalomátvétel lehetőségét a térség nagyobb részében a bevonuló román csapatok fegyveres ereje teremtette meg. Augusztus 3-ig elfoglalták a Kecskemét—Budapest vasútvonaltól keletre eső településeket, köztük Abonyt, Ceglédet és Nagykőröst, augusztus 4—5-én Kiskunhalast, Kecskemétet és Kiskunmajsát, augusztus 6-án Kiskunfélegyházát és Kalocsát.

180 A gyors román előnyomulás meggátolta a szegedi ellenforradalmi hadsereg alakulatainak tervezett felvonulását és hadseregszervezését. Augusztus 14-ig a térség délnyugati szögletében operáló Prónay-különítmény, s a később előnyomuló 1. hadosztály valamennyi alakulata átkelt a Dunán és a Dunántúlra vonult.

181 A románok elől visszavonuló vörös katonai alakulatokkal együtt menekülő, ill. működésüket megszüntető vezető tanácsfunkcionáriusok távozása után, részben a románok bevonulása előtt, részben azt követően az 1918. október 31. előtti szervek és vezetők vették át a közigazgatás vezetését, melyet egyébként a hivatalát augusztus 6-án elfoglaló alispán, Agorosztó Tivadar is elrendelt. Kecskeméten augusztus 5-én, Nagykőrösön és Kiskunhalason 6-án, Dunapatajon 7-én.

182 Egyedüli jelenség, hogy a proletárdiktatúra helyi intézkedéseit Kiskunhalason nem az októberi forradalom előtti közigazgatási apparátus, hanem a Városi Tanács által működésre felszólított 1918 őszén megalakult Nemzeti Tanács végezte el.

183 Erre a többi nemzeti tanácshoz viszonyított, korábban érintett reakciósabb összetétele „képesítette" a polgári demokratikus forradalom kiskunhalasi hatalmi szervét. Bár az augusztus 5—7-től működni kezdő régi közigazgatási apparátus mellett részben fegyveres, részben fegyvertelen karhatalom (polgárőrség, majd csendőrség) is szerveződött, az ellenforradalom első szakaszában, 177 315. dok. 178 317. dok. 179 Uo. 180 317. és 319. dok. 181 323. dok. 182 320. és 322. dok.; Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919., 383—384. és 385—380. p. (297. és 299. dok.) 183 321. dok.